Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

24 [. VAGYONJOG Hitbizomány. Ítéletekkel eldöntött itéll dolgot nem képez. Ném képez bizonyítékot a vitatott hitbizomány fennállása mellett a H) illetve a P) alatti megegyezés s az alp.-ek atyja és jogelődje álfal abban tett beismerés, mert a hitbizomány alapítása kir. jóváhagyástól lévén feltételezve, ennek hiányát felek bármily beismerése sem pótolja s valamint helyes fp.-ek azon érvelése, h. a jogelődök által fp.-nek jogelődével kötött bármely megegyezés, beismerés vagy lemondás a tör fényesen fennálló hitbizományi mey nem szüntetheti s az ilynemű lemondás csakis a lemondó személyére bir hatálylyal, az utódok jogait azonban nem érintheti, ugy viszont kétségtelen az is, h. valamely birtokos nyilatkozata vagy beismerése a hitbizomány törvényes felállításának hiányait nem pótolhatja s a felek által hitbizományaiknak tekintett, 'le Tcir. jóváhagyást nélkülöző rendelkezése alapján hitbizományaiknak tekintett javakat hitbizománynyá nem minősiti s ebből következik, hogy ha való is. h. a kérdésben forgó javak az első szerző br. P. S. M. és utódainak fennebb felhívott végrendeleti intézkedései alapján a többi törvényes örökösök kizárásával mindig az elsőszülöttre szállottak, ezzel sem a hitbizomány törvényes fennállása bizonyítva nem volna, sem a jelzett gyakorlat kir. jóváhagyás nélkül hitbizomány alapítására nem elég. De ha végre a kereseti ingatlanoknak hitbizományi minősége minden kétségen felül állana is, a fp.-ek által bemutatott okmányok alapján meg nem állapitható. h. a liitbizományhan való öröklés őket is megilletné, a várományos jogosultságának kimutatása nélkül pedig a hitbizományi minőség tkvi kitüntetését, ill. tkvi ily értelmű kiigazítását nem követelhetik s azon körülmény, h. mint vérrokonok bizonyos esetekben ők is lehetnek törv-nél fogva öröklésre hivatva, csakis a hitbizományi utalásra alapitható keresetre jogot nem ad. — Curia : Hhagyja. azért is, mert a hitbizomány fennállását a tkv kiigazítása iránti perben vitató fp.-ek azt. hogy a hitbizomány már a tkvi helyszíneléskor jogszerűen fennállott, tehát, h. az első szerző hitbizományi alkotott, h. az az illető megyében kihirdettetett és kir. jóváhagyással megerősíttetett, kétségbe vonhatlan okirattá! tartoztak kimutatni, mhogy pedig ezt kimutatni nem tudták, a mint ez a mbiróság Ítéletének indokaiban bővebben kiejtetett, sőt fp.-ek azt az állításukat, hogy az első szerző P. M. S. A) alatti végrendelete által hitbizományi alkotott, azon végrendelet 7. pontjának tartalma, mely szerint utódait, ha ezek a család nagyobb javára czélszerünek fogják találni, igyekezzenek hitbizományi alkotni és arra a kir. jóváhagyását kieszközölni, nem csak bizonyitja, hanem meg is czáfolja, fp.-ek tkv kiigazítása iránti keresetének helyt adni nem lehetett. (89. decz. 12. 6513. Ü. L. 90. 2.) 3. Elidegenítési és terhelési tilalom. Elidegenítési 53. Curia: A mellékelt adásvételi szerződés tartalmából az derül ki, és terhelési ti- hogy vevők: P. Károly és neje a Z. Klárával kötött adásvételi jogügyletben lalom. nem az eladó javára szolgálható valamely korlátozási feltételt fogadtak el, hanem gyermekeik jövőjének biztosítása szempontjából egy harmadik személy halálának bekövetkeztéig tjdonjoguknak korlátozását önként oly módov engedték meg. h. az általuk szerzett ingatlant sem elidegeníteni, sem terhelni joguk nem leend; ez az önként elvállalt kötelezettségük alapján bejegyzett korlátozás tehát csak az általuk kötött magánjogügyletek bejegyzésére nézve