Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

22 I. VAGYONJOG. A tulajdonjog korlátozása. 1. Kisajátítás. (1881. XLI. t.-cz.) Kisajátítás. 49. Curia . Az e.-bíróságok határozatai ama részeikben, melyek szerint (1881. XLI. a birtokrészleteknek darabokra szakítása által szenvedett értékcsökkenés t-cz.) fejében... összegek állapíttattak m., feloldatnak s a törv.-szék utasittatik, h. 23. §. ama területekben szenvedett értékveszteség megállapítása végett, mely terüA vasút által letek az idézett birtokrészletekből a kisajátítást szenvedők tjdonában részekre sza- maradtak, a korábbi becsléseknél nem működött új szakértők alkalmazását:al kitott birtok- uj becslést eszközöljön s annak utána e kérdésben új határozatot hozzon. test kisajáti- Indokok: Az 1881: XLI. t.-cz. 23. §. azt rendeli, h. oly esetben, ha valatása. mely birtoktest a vasút által részekre szakittatik, elkülönözötten vétessenek számításba a kisajátítást szenvedőknek azok az igényei, melyek egyfelől a tényleg kisajátított területek kártalanítását, másfelől pedig a ki nem sajátított (a kisajátítást szenvedők tulajdonául mmaradó) területek értékveszteségeért (23. §. 1. pont) követelt kártalanítást tárgyazzák. Mindazonáltal az. 89. jun. 27. foganatosított becslésnél működött szakértők a részekre szakítás folytán beállott értékveszteséget nem a kisajátítást szenvedők tjdonában mmaradó területekért, hanem egészen szabálytalanul, a kisajátított területekért állapították meg, vagyis azokért, a melyekért a volt tjdonosok már amúgy is holdankint 200—200 írttal lőnek kártalanítva. De az dbiróságok is eme szakértői szabálytalan becslés alapján, szintén a tényleg kisajátított területek térmértékét fogadták el a részekre szakítás által szenvedett értékveszteség kiszámításának alapjául, a helyett, h. a kisajátítást szenvedők tjdonában mmaradó területeknek, vagyis az ül. birtoktestek tényleg ki nem sajátított részeinek kártalanítása iránt határoztak volna. Eme téves alapokon hozott határozatokat tehát a harmadbiróság érdemileg felül nem bírálhatja. (90. aug. 26. 3601. J. 91. 17.) Az alsöbiró- 59. Curia: Ha kisajátítási ügyben a mbiróság az e:-bíróság határozaság határoza- tának egy részét feloldotta és további eljárást rendelt, a m.-biróság határotának frlol- zata a tekintetben nem képezheti harmadbirósági elbírálásnak a tárgyát, vájjon a dása kisajáti- további eljárás helyes alapon lett-e elrendelve. Az alaki jogszabályokon tási ügyben, alapuló azon körülmény azonban, h. a m.-biróság határozata a jelzett irányban elbírálás tárgyává nem tehető, a kisajátítási kártalanítás különleges természeténél fogva nem terjedhet annyira, h. akkor, midőn a m.-biróság határozata egyébként érdemleges elbírálás alá vétetik, a további eljárás kiegészítése azon kérdésre nézve is, melyre a m.-biróság feloldással határozott, a mbiróság által elrendelt eljárástól függetlenül és ennek érintetlenül hagyásával elrendeltessék azon esetre, ha ettől az ügynek költség kímélésével gyorsabb és alaposabb elbirálhatása mindkét fél érdekében várható. (1891. jun. 9. 1366. Ü. L. 92. 4.) Végrehajtás 51. Bp. tábla: Az 1881 : XLI. t.-cz. 59. §. ama rendelkezéséből, hogy elrendelése a a kártalanítási összeg a bírói határozat jogerőre emelkedése után 15 nap kisajátítási alatt végrehajtás terhével kifizetendő, vagy a mennyiben a kisajátított ingatösszegre. lanon bekebelezett terhek vannak, az illetékes tkvi hatóságnál kész-