Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

ÖRÖKLÉSI JOG. 281 Jcat fp. sem kiválasztani, sem követelni jogosítva nem lehet. Ehhez képest Végrendeleti tek., h. alp.-ek elismerték, miszerint a keresetben 2., 3., 7., 8., 9., 16. és 17. öröklés, tételek alatt követelt bútorok és házi felszerelvények kiszolgáltatását fel- Végrendeleti peresnek mtagadták, másrészről elismerték azt is. h. ezen tárgyak már bir- régrehajtó. tokukban nincsenek s azokat természetben ki sem szolgáltathatják, ennélfogva a 17. t. a. tűzmentes pénzszekrény kivételével, azoknak fp. részére a pts. 237. §. értelmében megitélt becslő eskü letételétől feltételezett értéke volt fp.-nek megítélendő és pedig azért, mivel a másodrendű alp. önmaga is elismerte, h. azok mint már nem létező tárgyak szakértők által meg nem becsülhetők és mivel a m.-rendü alp. által elleniratilag 2. a. felhozott, alperesek által fp. közbenjötte nélkül egyoldalúan felvett leltár, felperessel szemben az értékre nézve bizonyítékot nem képezhet. (91. okt. 28. 963J. 92. 41.) 643. Curia : Tek., h. fp. keresetében alperesekkel szemben csakis örök- Végrendelet hagyó végrendeletének érvénytelenségét kérte kimondani, anélkül, h. kereseti érrénytelenizárkérelmét esetleg a törvényes örökösödési jog és örökrészek megállapítására tése. is kiterjesztette volna; tek. továbbá, h. alp.-ek fp. keresetének érvényesítése ellen kifogással egyáltalában nem is éltek ; tek. végre, h. a fp. által megtámadott végrendeletnek esetleges érvénytelensége örökhagyó özvegyének érdekeit nem érintheti és az alp.-ek ellenében hozandó ítéletnek az örökhagyó özvegyére joghatálylyal nem lehet, mindezeknél fogva a végrendelet érvényessége, avagy érvénytelensége alperesekkel szemben az örökhagyó özvegyének perben állása nélkül is el eldönthető lévén, ezen per alperesekkel szemben érdemileg megbirálhatónak kimondandó és a másodbiróság ezen pernek érdemleges megbirálására utasítandó volt. (91. okt. 20. 876. J. Sz. VI. 24.) 644. Curia: Nem bir törvényes alappal alp.-eknek az a kifogása, hogy felperesek a végr ndeletet már csak azért sem támadhatják meg. mert az a hiány, melynek okából a végrendeletet jelenleg mtámadják, már az alapperben is ismeretes volt előttük; mivel nincs oly jogszabály, mely valakit elzárna attól, h. egy végrendeletet, melyet egyszer belkellék hiánya miatt már érvénytelenittetni kért, az elévülési időn b°lül utóbb uj keresettel, külkellékek hiányából, mtáwadhasson ; és mert alp.-ek az Ítélet által nincsenek elzárva attól, h. amennyiben II.-r. fp.-nek alapperben keletkezett ítélet következtében esetleg illetéktelenül többet fizettek volna, mint amennyit javukra a másodbiróság beszámított, a többletet a fp.-től külön uton vissza ne követelhessék (92. jan. 12. 2920/91. J. Sz. VI. 249.) 645. Pestvidéki tsz.: A Monoron 1882. aug. 12-én végrendelet hátrahagyásával elhalt B. J. hagyatéki ügyében dr. H. 0. monori közjegyző által 1885. aug. 22-én tartott tárgyalás alkalmával fp. az örökhagyó által Monoron 1882. aug. 12-én tett Írásbeli végrendelet ellen kifogást nem emelt s beleegyezett abba, h. a hagyatéki javak a végrendeleti örökösöknek átadassanak s a hagyatéki ingatlanokra a tulajdonjog azok javára telekkönyvileg bekebeleztessék. Ezen tárgyalási jkv szerint a jelen volt felek etőtt a haláleset-felvétel, a hagyatéki leltár és a végrendelet a tárgyalás mkezdésekor felolvastatott s ennek mtörténte után nyilatkoztak a felek a hagyatéki vagyon cselekvő és szenvedő állapota és öröklési igényeik tekintetében s aláírás előtt a jkv felolvasva, megmagyarázva s aláírók által hhagyva lett. A tárgyalási jkv nem tartalmazza ugyan azt, h. fp. a végrendelet érvényességének