Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 203 képest fp. jogának mbirálásánál nem határozó, h. a váltó mikor ruházta- Váltótörvény, tott reá, mert fp. a fejérmegyei takarékpénztárai;, nem engedményese s igy ól. §. nem jogutóda, hanem olyan váltóbirtokos, ki a V. T. 51. §-a alapján a kése- Visszkereset, delmes eljogadótól, ül. ennek örökösétől mindazt önálló keresettel követelhtti, mit helyette fizetett. Ebből folyólag alp.-nek a fejérmegyei takarékpénztár és több más hitelezővel létesitett s a perhez csatolt egyessége fp. követelési jogát csak akkor érintené, ha a fejérmegyei takarékpénztár a váltó összegéből az egyesség szerint fizetni tartozott összegen felüli részt, — a visszkereset alatt állott és keresettel mtámadott kibocsátóval szemben is elengedte volna, ami nemcsak h. nem történt, sőt ellenkezőleg az lett bizonyitva, h. fenntartotta ahhoz való követelési jogát, vagy 'ha fp. a kérdéses egyességhez járulván, az egyességi összegen felüli résznek az elfogadó, illetőleg örököse által való mtérités iránti követelési jogról lemondott volna, a mit azonban alp. maga sem állított. Ilyen körülmények között teljesen közömbös az, h. fp. tudomással birt-e az alp. és a hitelezők között létesitett kérdéses egyességről vagy sem? mert ez az egyesség az alp. és fp. közötti jogviszonyt, miután nem ezen felek között létesült, egyáltalában nem szabályozza, ennélfogva alp. örökös az általa átvett örökségi vagyon értéke erejéig fp. irányában felelős azért az összegért, melyet az elhalt váltóadós késedelme folytán a valló birtokosának fizetett, ezt az összeget a kereseti követeléssel szemben azonban csak a váltótőkében és ennek kamatában, ugy az óvási költségben lehetett megállapítani, mert azt az összeget, melyet fp. a fejérmegyei takarékpénztár által ellene lefolytatott perbeli és végrehajtási költség, ugy Ítéleti illeték czimen fizetett, nem az elfogadó helyett, hanem saját késedelme következtében fizette, miután magát a váltóbirtokos által pereltetni és végrehajtatni engedte, holott az ö fizetési kötelezettsége már a fizetés hiánya miatti óvás felvételekor szinte bekövetkezett. — Ebben találja indokát az Ítéletnek az a rendelkezése, mely által alp. a kereseti követelésből csupán a váltótőkének és kamatainak mfizetésére köteleztetett, ellenben fp. az ellene lefolytatott perből felmerült fennebb érintett perbeli és végrehajtási költség, ugy Ítéleti illeték mtéritéritése iránti keresetével elutasittatott. (90. ápr. 1. 3495.) — Cnria: Hhagyja. (90. decz. 29. 936. J. Sz. IV. 299.) 485. Bp. tábla : A váltó mint névre szóló papír alapján érvényesít- 62. §. hető jogok mszerzéséhez öröklés vagy birói átruházás esetét kivéve a váltó Névbecsülés. birtokán kivül az arra jogosított fél átruházási nyilatkozata, azaz forgatmánya, vagy engedménye szükséges. Az A) a. váltón látható feljegyzés által igazolt az a körülmény tehát. h. fp. a váltólejáratkor váltóhitelező volt mezőtúri takarékpénztárnál jelentkezett s a kereseti váltó értékét egyik kötelezett V. János helyett fedezte valamint az a tény, h. a váltó fp. birtokában van, képezhetnek ugyan bizonyítékot arra nézve, h. a váltólevélnek mint bizonyítékul szolgáló okiratnak tulajdonjoga a fizető és átvevő által mszereztetett, de h. a váltóhitelezőnek az okmányon alapuló jogai is megszerzetteknek tekinthetők legyenek, váltóhitelező forgatmányának vagy engedményének hiányában, a fentebb emiitett körülmények annál kevésbé elegendők, mivel a váltólevél puszta átadása mellett történt fizetés a V. T, 39. §-a értelmében a váltókötelezettek helyett és azok nevében tett kifizetés tekintete alá esvén, az igy czélját ért váltólevélből a fizető és a kötelezettek közt váltójogi kötelezettség nem származik, azt pedig fp. csak elkésve álli-