Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

f. VAGYONJOG. 199 473. Curia: Fp.-nek jogelődje, aki a váltót, a per adatai szerint, az Váltótörvény, ellenében is kibocsátott sommás végzés alapján foganatositott végrehajtási 16. §. eljárás folyama alatt váltotta magához, abból eredő jogait a fp.-re az Engedmény. 1868 : LIV. t.-cz. 167. §-a kellékeinek mfelelő F. alatti okirattal ruházván át. fp. a teljes hitelű magánokirattal reá ruházott váltókövetelést váltói uton érvényesiteni jogosítva van, miután a V. T. 16. §. intézkedésével nincsen kizárva a váltókövetelési jognak más módon is. mint a váltó hátára vezetett engedmény utján váló átruházása. (92. febr. 19. 798/91. J. 92. 106.) "474—475. Bp. tábla: Nem vehető figyelembe alp.-nek az a kifogása sem, 21. §. h. a kereseti váltón levő elfogadói aláírása őt azért nem kötelezné, mert ő Elfogadás. a váltón intézvényezettként megnevezve nincs. A V. T. nem foglal magában oly intézkedést, mely sztrint a váltót érvényesen csak az intézvényezett fogadhatná el. A V. T. 21. §-ából. mely szerint az intézvényezett által a váltóra vezetett minden nyilatkozat, melyben az ellenkező ki nincs fejezve, továbbá a váltó előlapjára vezetett puszta névaláírás is elfogadói nyilatkozatnak tekintetik, nem az következik, h. az intézvényezettől különböző személy a váltót egyáltalán el nem fogadhatná, hanem csak az, h. ily harmadik személy puszta névaláirás vagy határozatlan tartalmú nyilatkozat által elfogadóként nem kötelezheti magát, hanem h. elfogadói minőségében csak akkor lesz kötelezve, ha határozott elfogadási nyilatkozatot vezet a váltóra, vagy másnak a váltón Uvő elfogadási nyilatkozatát együttkötelezettként aláírja. Abból, h. a V. T., a névbecsülési elfogadás esetét kivéve, az intézvényezettként meg nem jelölt személy elfogadását nem emliti, szintén nem következtethető, h. a tv. ily személy elfogadásától a váltójogi hatályt meg akarná tagadni. Ellenkezőleg éppen abból, h. névbecsülési elfogadóként oly személy is kötelezheti magát, ki a váltón mint intézvényezett vagy szükségbeli utalványozott mntvezve nincs, azt kell következtetni, h. ily személy közönséges elfogadása által is vállalhat váltói kötelezettséget, mert a névbecsülési elfogadó azon korlátokhoz, melyekhez felelőssége kötve van, s azon előnyökről, melyekkel a váltónak névbecsülésről való elfogadása jár. u. m. a váltónak lejáratkor az intézvényezettnél és magánál való bemutatásáról az óvás feltételéről s a névbecsült és előzői elleni viszkeresetről érvényesen le is mondhat, mely esetben kötelezettsége a közönséges elfogadóétól semmiben sem különbözik, nincs tehát ok őt elzárni attól, h. ugyanily korlátlan kötelezettséget közönséges elfogadás által vállalhasson magára. Tekintve tehát, h. alp. a kereseti váltót kifejezetten elfogadóként (angenommen GiselaAdamovits) irta alá, tekintve továbbá, h. alp. azt az állítását, mintha fp. arra kötelezte volna magát, h. őt kibocsátja a váltói kötelezettség alul, mihelyt férje aláírja a váltót, fp. tagadásával szemben, mivel sem bizonyította,alp.-t a minden törvényes kellékekkel ellátott kereseti váltó alapján a V. T. 23. és 91. §-ai értelmében a váltótőkének és a lejárattól folyó 6% kamatának, valamint a per- és felebbezési költségnek mfizetésére kötelezni kellett. — Curia: Hhagyja. (91. febr. 11. 1074 90.) — Azonos: Curia: 91. decz. 4. 184. (J. Sz. VI. 63.) 476. Bp. tábla : Tekintve ezek után, h. alp. maga is beismerte. Ív 23. §. az 188^. aug. 1-én esedékes volt 50 frt 56 kros egyezségi váltóra csak 50 frt 36 krt fizetett, h. tehát azt nem teljes összegében fizette ki; tekintve, h. kereskedelmi szokást, melynek értelmében a még hátralékos 20 krt az egyezségi váltó összegéből postabérre visszatarthatta, nem bizonyított, a mit