Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 183 azonáltal elfogadandó volt ama tény, h. a zsák felmetszése a közegek vétkes eljárásának, vétkes gondatlanságának az eredménye. A K. T. 429. §. értel­mében pedig a vaspálya részére a kártérítési kötelezettség mérvére engedélye­zett kedvezmény a vállalat embereivek vétkes eljárása esetében sem nyerhet alkalmazást s a vasúti üzletszabályzat 68. §-ának csak ily értelmezés adható. A K. T. 399. §-a értelmében ily esetben teljes kártérítés szolgálta­tandó. Ezért fp. keresetének a hiányzó 15 kiló kávé közönséges és alp. által sem kifogásolt értékének mtéritése iránt hely adandó volt. Miután azonban részére emez érték mtérittetik. a mtéritendő értéknek mfelelő' mennyiségű kávé fuvardíj őt terheli s annak visszatérítéséhez igénye nem lehet. A zsák­ban maradt s általában nem kifogásolt kávé mennyiségnek az át nem vétel miatti értékcsökkenése iránti kereseti kérésével ellenben fp. elutasítandó volt, miután ennek átvételében alperes által nem akadályoztatott s igy az esetleges értékcsökkenés nem alp. hibájából következett be. A megítélt összeg után kantotok nem Ítéltethettek, mert az csak az Ítélettel határoztatván meg, alp.-t késedelem még nem terhelheti. — Curia: Hhagyja. (91. jun. 5. 1227/90.) 440. Curia: A K. T. 61. §-a értelmében kereskedelmi társaságnak tekintendő szövetkezetek ezen minőségét, fogalmát, részletesen ugyanazon tv. 223. §-a határozza, melynek utolsó pontja szerint a kölcsönös biztosí­tékok a szövetkezetek egyik faját képezik. A felfolyamodó szövetkezet ily kölcsönös biztosító-társaságnak tekintendő, minth. alapszabályainak 2. és 3. §-ai értelmében vállalatának tárgyát bizonyos összegű nászjutalékoknak a kölcsönösség alapján való biztosítása képezi. Az, h. a társaság a nász­jutalékok biztosításán felül egyéb haszonhajtó czélt maga elé ki nem tűzött s h. bizonyos esetekben harmadik személyekkel szemben az alapszabályok 51. §-a szerint jótékonyságot van hivatva gyakorolni, a társaság érintett jellegére nézve tv.-nél fogva mi külömbséget sem tesz. Minth. pedig a K. T. 453. §-a értelmében minden biztosítási vállalat kivétel nélkül köteles a czégjegyzésre illetékes tvsz.-nél a biztosítási ügylet minden ágára nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, foglalkozik, külön-külön legalább 100,000 forintnyi tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni; a folyamodó azon­ban ily — a K. T. 459. §-a szerint szövetkezeteknél a tartozások közé fel­veendő — alapot ki nem mutatott; minth. továbbá a K. T. 453. §-ának második pontja szerint az érintett alap kimutatása előtt sem a czég bejegy­zésének, sem az üzlet mkezdésének helye nem lehet: a m.-bíróság helyesen határozott, midőn a biztosítási alap hiánya miatt az e.-biróság végzésének mváltoztatásával folyamodó szövetkezet czégbejegyzési kérvényének helyt nem adott. (91. aug. 11. 938. J. Sz. V.) 441. Bp. tábla : Az e.-birósági ítélet azt a részét, melylyel alp. a kereseti követelésnek 218 frtnyi részét mhaladó többi összegnek s mint per­vesztes a perköltségnek mfizetésére is köteleztetett, helyben kellett hagyni annak az A) alatti biztosítási szerződés hátlapjára vezetett függelékre ala­pított indokolása alapján, mert alp. ezen függelék világos tartalma szerint magát 1881. évi márcz. hó 21-én arra kötelezte, h. arra az esetre, ha a fp. által képviselt kiskorú K. R. 20. életévét, vagyis 1888. jul. 2-át eléri, a kikötött biztosítási összeget, vagyis 600 frtot feltétlenül kifizeti, minth. pedig az érintett eset alp. beismerése szerint is. immár bekövetkezett : ennélfogva alp. fizetési kötelezettsége az egész 600 frtra nézve feltétlenné vált, s a függelékben már egyébként feltétlennek elismert fizetési kötelezettséget a 459 §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom