Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

184 [. VAGYONJOG Kereskedelmi később keletkezelt közgyűlési határozatok nem befolyásolhatták. — Curia i törvény. Hhagyja. Indokok: A biztosítási kötvényre vezetett nyomtatott általános Biztosítási biztosítási feltételek 13. §-a értelmében minden biztosított tagja az alp. tárügylet. saságnak. — A társasági alapszabályoknak ugyanebben a szakaszban idé459. §, zett 9. §. b) pontja szerint pedig két ember életére kötött biztosításoknál első vonalban az a szeméi!/ tagja a szövetkezetnél, a ki a biztosítási dijakat fizeti, ennek elhaltával pedig az a másik szeméig, akinek életbenmaradásától egy bizonyos időben esedékessé válandó biztosított tőke kifizetése függ. A fenforgó esetben tehát első sorban N. A . aki 1881 jan. 10-én bekövetkezett halála napjáig fizette a biztosítási dijakat, az ó' elhaltával pedig K. R. leit a szövetkezet tagjává, mint a kinek a feltételek szerint 1888. jul. 2-án életben lététől függött a részérc biztosított 600 frt biztosítási összeg kifizetése. Az tehát nem szenvedhet kétséget, h. N. A. elhaltával K. R. lett tagjáva a szövetkezetnek. A biztosítási feltételek 14. §-a és az alapszabályoknak ezzel egyező 39. §-a értelmében, ha a társaságot veszteségek érik, a fedezetül első vonalban kijelölt alapok kimerülése után a társulati tagok összessége vagyis közgyűlése határozza el, h. a veszteségek a biztosítási dijak felemelése, vagy pedig az annak idején kifizetendő biztosítási összegnek mfelelő lejebbszállitása által fedezlessenek-e ? A társaság közgyűlése 1883. ápr. 30-án a 12/. alatti melléklet 2-ik pontja állal igazoltan, de fp. által kétségbe sem vontán a társaságot ért veszteségeknek a biztosítási összegek lejebbszállitása által való elhárítását határozta el, kimondván, hogy az 1882. évi mérleg szerint a díjtartaléknál megállapított G69.597 frt 13 kr. hiány ugy fedezendő, h. az 1883 máj. 31. előtt kötött érvényben lévő biztosítási ügyletek alapján annak idején kifizetés alá kerülő egyes biztosítási összegekből le vonandó az a hányad, mely a veszteségösszeg arányának mfelel. A 2/. alatti alapszabályok 10. §-a szerint, de a dolog természetéből folyólag is a biztosítási ügylet mkötése által szövetkezeti taggá lett egyén mindama jogoknak és kötelezettségeknek részese lesz, melgek ilyenekül az alapszabályokban megállapítva vannak. A társaság és annak tagjai közt fenforgó jogi viszonv mbirálásánál tehát első sorban az alapszabályok lévén irányadók (10. §. . éhből következik, h. fp.-re az említett, kormányhatóságilag jóváhagyott közgyűlési határozat feltétlenül kötelező. Nem fogadhatja el a Curia helyesnek a m.-biróság marasztaló ítéletének indokolására felhozott azt a körülményt, h. alp. a biztosítási kötvény hátlapjára vezetett pótnyilatkozat (Nachtrag) szerint már 1881. márcz. 21-én feltétlenül kötelezte magát, h. ha fp. 1888. jul. 2-án életben lesz, részére ekkor a biztosított 600 frtot kifizeti, és h. eme kötelezettségvállalásra a később 1883 ápr. 30-án hozott közgyűlési határozat hatálya ki nem terjed ; mert ez a nyilatkozat nem állapit meg felek között valamely uj jogviszonyt, hanem csak ismétellen fejezi ki a biztosító részéről, a különös biztosítási feltételek szerint már különben is feltétlenül elvállalt ugyanazon kötelezettséget; e nyilatkozat tehát összefügg a kölvény egyéb tartalmával (1. §.), s azért egymagában sem jogok, sem kötelezettségek alapjául nem szolgálhat. Mindezek daczára a ll-od bíróság ítéletét azért kellelt helyben hagyni: mert a közgyűlési határozat világosan azt foglalja magában, ami külömben az alapszabályok 5. §-ának az egyes biztosítási csoportok díjtartalékának külön képzésére nézve megállapított határozott intézkedésénél fogva másként nem is értelmezhető —• h. a tartalékhiány az egyes bizlositási csoportok (Vorsicherungs-Combinationen) körébe