Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I VAGYONJOG. o mati 12/a. és 12/b. liázaknak közte és alpek közt közös középső előbb Birtokháborikonyhának. most szobának használt lakrészének falát tiltakozása ellenére tás alpek feljebb emelték s annak tetejét az eddigi zsuptető helyett cserépzsindelylyel látták el, ugyanannak az ő lakosztálya felől levő falára.pedig tűzfalat emeltek. A kérdéses középső lakrésznek közösséget alpek tagadják, s azt állítják, mit fp. sem von kétségbe, h. azt éveken át kizárólagosan birtokolják. Ennek ellenében azonban az vitatja fp., h. alpek kizárólagos birtoklása az ő, bármikor visszavonható engedélyén alapszik, ennélfogva e lakrész állagának önhatalmú megváltoztatása nem állott alpeknek jogukban. Az ügynek ez állásában az képez e perben eldöntendő főkérdést, hogy alpek valóban fp. engedélye folytán vannak-e a kérdéses lakrészek kizárólagos birtokában ? és minthogy e körülménynek bizonyítása más módon nem sikerült, erre nézve helyesen alkalmazta az első bíróság a főesküvel való bizonyítást s a keresetnek az előbbi állapot visszaállítására irányzott része meg vagy meg nem ítélését helyesen tette ez eskü le vagy le nem tételétől függővé annyival inkább: mert a tűzfalnak közös falra építése ellen fp., a közigazgatási hatóság előtt nem tiltakozván, alpek azt jóhiszemüleg vonták a kaposvári járás szolgabirája által 1890. jul. 16. felvett jkv szerint a közös falnak őket megillető felére, minélfogva e tűzfal építése a főeskü feltétele esetében önálló birtokháboritási tényt nem képez. A mi a keresetnek az előbbi állapot visszaállítása költségeire irányzott részét illeti, az e heiyen sem volt megítélhető; mert az esetleges végrehajtás az 81. LX. t.-cz. 222. §. értelmében lévén foganatosítandó, az eltávolításnak s az előbbi állapot visszaállításának előre m. sem határozható költsége szintén az idézett törv. értelmében lesz megállapítandó és behajtandó. (91. aug. 13., 4323. J. Sz. V. 243.) 11. Curia: Fp.-nek saját előadásuk, sőt a megtartott bírói szemle szerint is Stepanó községben 38/a. és 38/6. számú házaknak alp. közös udvarát közösen használják s annak tényleg közös birtokában vannak, ehhez képest alp. az udvarnak közös használatából fp.-eket nem zárván ki, birtokháboritás esete nem forog fenn. Azon körülmény pedig, h. alp. a közös udvaron közös használatra egy uj kutat ásatott, a birtokháboritás tényálladékának megállapítására nem alkalmas, mert fp.-ek alp. tagadása ellenében mivel sem bizonyították, hogy a kut ásatása által a közös udvarnak közös használatában akadályozva volnának és mert fp.-ek maguk is elismerik, h. a közös udvaron levő régi kut vize elfogyott s az ez idő szerint nem használható. (92. márcz. 3, 1063/91 J. Sz. VI. 407). 12. Curia: Mindkét alsó bíróság ítélete feloldatik. a jelen perbeli Államjogilag eljárás felfiiggesztetik mindaddig, a mig a peres területnek Magyarország, vitás terület avagy Gácsország területéhez való tartozósága a két állam kormányai között megháborifolyamatban levő tárgyalások során véglegesen megállapítva nem lesz s az tása. elj. kir. jbg. utasitfatik. h. a fp. a két ország határvonalának megállapítása tárgyában a két állam kormányai között létesítendő megállapodás bemutatására hívja fel, ennek megtörténte után pedig a peres feleket ujabb tárgyaláson meghallgatva, ezután hozzon a birói illetékesség tárgyában, és a mennyiben ez megállapittatnék, a per érdemében is uj határozatot. Ind.: A kir. belügyminisztériumtól és Szepesvármegye törv. hatóságától bekivánt hivatalos adatok, különösen a belügyminisztériumnak 91. jul. 20. 49970 l. 1. sz. a. kelt és a jelen pernél 990/91. P. sz. a. beiktatott hivatalos értesiKut építése közös udvaron.