Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
6 [. VAGYONJOG. Birtokhábori- tése, kétségtelenné teszik, h. a jelen visszahelyezési per tárgyát képező teivitás létnek Magyarországhoz, avagy Gácsországhoz való tartozósága a két állam között megállapítva és elismerve nincs és h. ez iránt a két állam kormányai között tárgyalások vannak folyamatban. Minth. a hazai biróságok területi illetékessége csak a hazához tartozó területre terjedhet ki. azon kérdés pedig, vájjon valamely idegen állam részéről vitássá tett terület a haza területéhez tartozik-e vagy sem? nem a biróságok, hanem az államhatalmat képviselő államkormányok által döntendő el: addig, a mig a kérdéses területre vonatkozó állami ferihátóság kérdése az államkormányok kőzött folyamaiban levő tárgyalások .során eldöntve nem lesz, bíróilag »<• nem állapítható, h. az e terület birtoklása iránt felmerült vitás magánjogi igények elbírálására a hazai vagy a gácsországi bíróság bir-e illetékességgel ? Ez oknál fogva kellett az alsó biróságok ítéleteinek feloldásával a jelen perbeli eljárást a Magyarországi és Ausztria kormányai között folyamatban levő tárgyalások befejeztéig. i 11. a vitás terület hova tartozóságának megállapításáig felfüggeszteni s az eljáró első bíróságot a vitássá vált országos határvonal megállapításának bevárására, ezután pedig további perrendszerü eljárásra utasítani. (92 febr. 24. 876. J. Sz. VI. 368.) Joyok védelme 13. Bp. tábla A tényállás szerint alp. mgátolta fetyerest abban. h. meghábontás az udvaráról folyó esővizet alp. telkére átbocsáthassa s ez uton elvezethesse, ellen. Alp. önmaga elismeri, h. fp. e jogot már hosszabb idő, legalább is 12 év óta gyakorolja, kétségen kivül tehát, h. fp. ezen joggal mintáz alp. ingatlan terhelő dologbani, s ekként szolgalmi joggal élt, a melynek ebbeli jellegét leginkább bizonyítja ama körülmény, h. e módon való további használat által fp. azt mint a vizlevezetés telki szolgalmát el is birtokolta volna. Minth. pedig a törv. nemcsak a dolgok, hanem a jogok birtokát is védi, s igy a jog gyakorlatában történt mháboritás, a mennyiben annak előfeltétele, t. i. az egy évi tényleges birtoklás fen forog, visszahelyezési uton orvosolható, kétségtelen, h. az emiitett jog. a melytől alp. maga sem állítja, h. az fp. által a 11 LV alatt titkon, erőszakkal vagy visszavonhatás feltétele mellett gyakoroltatott volna, fp. mindaddig megilleti, mig az ellenében a törv. rendes utján megszűntnek ki nem mondatik, s igy ő abba visszahelyeztetését joggal kövelelheti (90. máj. 7., 14695.). — Curia : Hhagyja. (90. nov. 21. 7550. Dt. XXIX 229.) Szerződéses 14. Bp. tábla : Elmozdítandó volt a fp. keresetétől egyrészt azért, mert igény megsér- saját kereseti előadása czáfolja m. azt az állítását, h. őt az alp. mháborité&e mint bir- totta a szóban levő élelmezési jog használatában ; ugyanis a keresetlevélben tokháboritás a fp. azt mondja, h. akadályozzák meg a fpt a barokkos üzltt folytatásában, (juris pos- de azt a fp. nem is állítja, h. ő tényleg akadályoztatott volna az üzlet sessio). gyakorlatában az alp. részéről; e szerint tehát a jelen esetben nem foiog fenn a birtokháboritás tényálladéka. De elmozdítandó volt keresetétől a fp. még azért is, mert a kereseti kérelem nem is irányul tulajdonképpen sommás visszahelyezésre, hanem oly természetű igényeket tárgyaz, h. bizonyos területen mások kizárásával ételnemüeket elárusíthasson, vm. vállalat munkásait élelmezhesse és az e czélra szükséges helyiségeket fentartsa), a melyeknek Tilalom meg- elbírálása nem tartozik a sommás visszahelyezési per keretébe. (91. jan. 21. tirtokháb^T 62°' SZ'^' Curia: HhagyJa- (91- j«l 23. 1929. P., T„ XXIII. 4.) tás Úrbéri Curia: Fp. keresetével elutasittatik. Ind. : Mindenekelőtt megjegyezviszonyból tetik, h. a volt telepitvény esek s a volt földesúr közti jogviszonyok, nevezeeredő igéngek tesen a volt telepitvényeseknek s a földesúrnak a telepitési szerződésből megsértése.