Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 599 cselekmény elkövetése iránt előző egyetértés létezett volna: a BTK. 168. 1878 : V. tCZ. §-a alkalmazájának ezen okból nincs helye. (89. okt. 9. 1492.) Hatóság elleni 1—5. Curia: Ha a hatóság e. erőszakot a bíróság vétségnek minősiti: erőszak, a mellékbüntetést alkalmazni nem lehet. (90. decz. 9. 6012.) — Azonos: 169. §. 89. nov. 7. 4490. és 6550. — 89. nov. 12. 6061. — 89. nov. 19. 4862. — 89. nov. 27. 5888. 1—2. Bp. tábla: »Gyülekezet« a szónak a BTK. határozmányaiban is Izgatás és lá használt nyelvtani értelemben létezik, ha az együttlevő emberek száma zitás. " nagyobb, semh. csupán csoportot alkotna. Az értelem belsőbb tartalma az i71. §. együttlét békés voltát jelenti, de nem függ össze a hatóságnak előre történt be vagy be nem jelentéssel. A piacz nyilvános gyülhely lévén, azok az emberek, a kik ott nagyobb számban együtt vannak, gyülekezetet képeznek. — Curia: Hhagyja, mert a BTK. 171. §-ába ütköző izgatás elkövethetésére mkivánt »gyülekezet* büntetőjogi fogalmának mhatározása nemcsak h. össze nem függ a gyülekezetnek a hatóságnál előre be vagy be nem jelentésével, sőt teljesen közömbös ama körülmény is, h. mi okból keletkezett a gyülekezet. (88. szept. 25. 1183. Ü. L. 88. 41.) Azonos (a gyülekezet fogalmi mhatározása szempontjából"): Curia: 84. jun. 6. 2760. (BJT. VIII. 234.) 3. Curia: T. Ferencz és K. György tanuk nyilatkozataival bebizonyittatott ugyan, h. 1883. márcz. 17-én, midőn a nevezettek, mint pandúrok korcsmai verekedésért több egyént az enyingi szolgabíróhoz kisértek, az utczán összesereglett nagy néptömeg között P. József vádlott az kiáltotta: »el kell venni a pandúroktól a puskát és üssük agyon őket!* Tek. azonban, h. egy ilyen, csupán kíváncsiságból létrejött utczai csoportosulás a BTK. 171. §-a szerinti gyülekezet fogalmával nem azonos. (84. máj. 6. 2422. Dt. IX. 261.) 4. Curia: A csupán szórakozásra összegyűlt egyének is gyülekezetet képeznek. A nemzetiségi izgatás tényálladékának megállapításához nem szükséges, h. azon gyülekezetnek, melyen az izgatás történik, nemzetiségi színezete legyen. (88. szept. 28. 860. M. I. 207.) 1. Veszprémi tszék: Midőn este a négy letartóztatott a csendőrök 172. §. által Veszprémbe kisértetett, vádlott nemcsak a foglyoknak kiabálta, h. ne engedjék magukat bekisértetni, inkább feküdjenek le, hanem egyébként is biztatta, h. testvéreiket ne hagyják bekísérni, de ezen izgatásának a csendőrök tapintatos magatartása folytán eredménye nem lett. Elitéltetett a 172. §. alapján vétségért. (85. jun. 11. 2654.) — Bp. tábla: (85. decz. 21. 24121.) és Curia: Hhagyja. (86. szept. 3. 1978. BJT. XIII. 4.) 2. Curia: Midőn a község birája a népet az állami és a községi tartozásnak lerovására felhívta, T. Mihály közbekiáltott, h. mindenki tehet, amit akar és nem kell többé közmunkát teljesíteni. E cselekmény arra volt irányozva, h. a biró felhívását eredménytelenné tegye, mert az engedetlenségre való egyenes felhívást foglalja magában. (84. febr. 21. 11547/83. BJT. VIII. 82.) 3. Bp. tszék: A programm első pontja a fennálló jogrendszerben a tulajdon jogintézményének mszüntetését és ezzel ellentétben a földbirtoknak és mindennemű munkaeszköznek társadalmi tulajdonná átalakítását tárgyazza. Ezen pont fejtegetése a gyűlésen mjelent munkásnéphez nyilvánosan intézett szavak már magokban alkalmasak arra. h. a munkásnépet a tulajdon jogintézménye ellen izgassák, s így a BTK. 172. §. 2. pontjába ütköző bünte-