Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. tcz. tendő cselekmény tényálladékát megállapítsák. A programm 4. pontja oly Izgatás és lá- .árgyakat érint, melyek, mint a »fegyveres védelem < és »haduri jogok« az zitás. 1867 : XII. t.-cz. 11. §. szerint a királynak alkotmányos fejedelmi jogai közé, 175. §. másrészt pedig »az állandó hadsereg leszerelése* az 1868 : XL. t.-cz. 11. §-ába ütközik, s minek mhatározása az 1867 : XII. t.-cz. 12., 13. §§-ai szerint az országgyűlés jogai közé tartozik. Ezen jogoknak a népre átruházását tűzte ki magának a munkásgyűlés, mint azon czéljainak egyikét, melyeket K. J. az első tárgy feletti beszédében a munkásmozgalom evangéliumának nevezett, s melynek elérése végett a munkásnép összes erejének egyesítésére hívta fel a gyűlést. A munkásmozgalom kitűzött czéljaiból, a nyilvánosan tartott beszédekből és a »hazánk munkásaihoz« czimzett és a gyűlésben nyilvánosan felolvazott felhívás tartalmából kiemelendő, h. K. J. a munkás-osztályt a vagyonos osztályok rabszolgáinak, igavonóinak mondja és a fennálló társadalmi szabályok és tv.-ek ellen kitör, mondván, h. azok a politikai egyeduralmat gyakorló vagyonos kisebbség által hozatlak a munkásnép mhallgatása nélkül, amely a munkás-osztályt, a más országokban élő elvrokonok győzelmeire hivatkozva, az eddig nélkülözött politikai és egyéb jogok elérhetése végett az összes szellemi és physikai erők mfeszitésére felhívja s biztatja, h. a programm pontjainak mielőbbi mváltoztatását foganatosíthassák. Mindazokból kitűnik, h. ama kitűzött czéljaik a fennálló jog és társadalmi renddel ellent étben vannak, azoknak elérhetését csak törvényellenes eszközök felhasználása által látják elérhetőnek, s h. ezen eszközök csak a fennálló jog és társadalmi rend ellen fellázított szenvedélyekben találhatók, tehát minden tevékenységük ezen szenvedélyek szitására törekszik. Szándékuk tehát a lázítás, minélfogva a programm ama pontjainak a gyülekezeten nyilvános előadása a hozzá tett fejtegetéssel és a felolvasott felhívással a BTK. 173. §-ába ütköző büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja. I. A. a munkásgyülés második ülésén K. J. után az ez által magyar nyelven mondott programmot német nyelven adta elő, szintén fejtegetve azt, s végre a munkásokhoz czimzett felhívást ő a németajkuak részére nyilvánosan felolvasta. A tulajdon jogintézményével ellentétben álló első pont fejtegetései, melyek a vádban kiemeltettek, hasonló tartalmúak a K. fejtegetéseivel, s éppúgy mint azok, tisztán mutatják, h. beszédei a munkásnép szenvedélyének felköltésére voltak irányozva; előbb a tulajdon jogintézménye ellen izgatva, a programm 4. pontjához előadottak pedig a munkásokhoz czimzett felhívás előadásával, a királynak és az országgyűlésnek tv.-es joga ellen lázítók, s igy egy részében a 172. §. 2. pontjáha ütköző tulajdon jogintézménye elleni izgatást, más részében pedig a 173. §-ba ütköző lázítás tényálladékát magában foglalják. (83. jan. 15. 36281.) — Curia: Hhagyja. (84. márcz. 20. 7971/83. BJT. VIII. 33.) — (Ez volt a vád alá helyező végzés. A végtárgyalás alapján a következő ítéletet hozta a) 4. Curia: Habár a tulajdonjog kérdésének és a társadalmi munkarendszer mváltoztatásának, valamint a haduri legfelsőbb jognak munkásgyűlésen való tárgyalása félreértésekre és a szenvedélyek felizgatására könnyen szolgálhat okul és a büntető-tv.-ek súlya alá eső cselekmények elkövetésére vezethet; tek. mindazonáltal, h. az, h. vádlottak a tulajdon elleni izgatást vagy az alkotmány intézményei elleni lázitást czélozták és izgató vagy lázitó módon nézeteiknek nyilvánosan kifejezést adtak volna, azért nem vétetik bizonyítottnak, mivel az 1881. évi augusztus 20-ra Buda-