Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

82 CSALÁDI JOG. Törvényes há- sében a pernek a felsőbb bíróságok által való felülvizsgálata lehetetlenné vált zasságbólvaló volna, ezen eljárás pedig a kiskorú gyermek érdekével teljesen ellentétben származás, állana, mely felett a biróságok hivatalból is őrködni tartoznak; tek. h. a A kiskorú gondnok kirendelésére nézve az e.-bíróságnak föntebbi eljárása az 1881 : LIX. képviselete, ha t.-cz. 39. §-nak nemcsak i) pontjában, hanem az o) pontban körülirt szabászületésének lyokba is ütközik s h. a dolog ily állásában a m.-biróság is a pert felülvizstvességét tá- gálta, mindkét alsóbb bíróság Ítéletét msemmisiteni kellett, stb. (86. jnn. 15. madják meg. 1965. J. 86. 126.) — Azonos: 91. máj. 19. 3125. (Ü. L. 91. 23.) 3. Curia: Annak előrebocsátásával, h. a gyermekek törvénytelen származásának kimondása iránt folytatott perekben a hivatalból felterjesztést sem törvény, sem törvényes gyakorlat nem rendeli ugyan, mégis tekintettel arra, h. ott. hol kiskorúak személyes érdeke forog fenn, ügygondnok hivatalból rendeltetik, a felsőbb biróságok vannak hivatva hivatalból őrködni a fölött, h. az eljárás a törvény korlátain belől, az alatti szabályok szigorú mtartásával folytattatott-e ? Jelen esetben felp. keresetét nősztehetetlenségre alapította, az e.-b. azonban e tekintetben perrendszerü bizonyíték helyett elfogadta a felp. és C. S. között befejezett házassági válóperhez mellékelt egyoldalú orvos, bizonyítványt, az árvaszék által kirendelt ügygondnok pedig jóllehet elleniratában a B. E. és A. kiskorú gyermekek születés törvényességének fentartását kérte, viszonválaszt nem is adva, noha hivatalos tisztéhez képest a per felsőbb bíróságokhoz juttatni kötelességében állott volna, az e.-bíróság Ítéletét) melyben a gyermekek törvénytelen származása mondatott ki, felebbezni elmulasztotta, ily körülmények között tehát a m.-biróság nem követett el hivatalból figyelembe veendő alaki törvénysértést az által, h. a pert felebbezés hiányában hivatalból vizsgálat alá vette. Mindezeknél fogva a fenforgó, a törvény oltalma alá helyezett kiskorúak erkölcsi jövőjére kiható nagy horderejű kérdésnek elintézéséhez a döntő ténykörülmények tisztába hozatala szükségesnek találtatván : mindkét alsóbiróság itélelete feloldatik, az e.-biróság pedig utasittatik, h. felp.-t szakértő orvosok által vizsgáltassa meg, a birói szemle eredményéről jegyzőkönyvet vegyen fel, a szakértők véleménye fölött a feleket folytatólag hallgassa meg s a kifejlendőkhez képest hozzon ujabb Ítéletet. (91. máj. 13. 3061. Ü. L. 91. 25.) Az anya be- ^ur"ia: Habár alp.-nő beismeri gyermekének törvénytelen voltát, ez ismerése. okot szolgáltat ugyan a válásra, de a gyermek törvénye ién minőségének itéletileg kijelentése külön per keretébe tartozván, a válóperben hozott Ítéletben ki nem mondható. (85. jun. 2. 3076. Dt. XII. 223.) 2. Curia: Az anyának azon beismerése, hogy a gyermek házasságon kívüli, a gyermeket a törvényes születésétől egymagában meg nem fosztja. A gyermek törvényes születésének vélelme ellenében az atya az általa való nemzés teljes lehetetlenségét tartozik igazolni, hogy a gyermek törvénytelen születése megállapittathassék. (90. jan. 16. 3313/89. M. 1. 290.) 3—5. Curia : A m.-vásárhelyi kir. tábla Ítéletét hhagyja. Az ált. ptkv. 158$-a értelmében felp. annak lehetetlenségét bebizonyítani, hogy a nemzés általa történt volna, felp. azonban az eskü ajánlásán kivül egyéb bizonyítékot fel nem hozott, az eskü azonban sem mint főeskü a prdts 222. §. értelmében, sem pedig mint póteskü megitélhetőnek nem találtatott, az utóbbi különösen azért nem. mert ezt felp. neje vallomásának kiegészítésére kéri magának megítéltetni, azonban tekintettel a fentidézett 158. §. azon rendeletére, h. sem az anya által elkövetett házasságtörés, sem a nőnek az az