Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
CSALÁDI JOG/ 67 sajátjából oly kikötés mellett eszközölte, h. neje neki ezen összeget meg- A házastársak téríteni tartozik, a fizetés neje vagyonának jövedelméből teljesítettnek tekin- JJ?flz^°ya tendő. • más közt és 3. Curia: Hhagyja. — Indokok: Peres felek közt a házassági kötelék személyekirátvesen megszüntetve nem lévén. felp.. ki mint férj alp. neje vagyonát is nyaban. kezelte, ez idő szerint a közösen kötött kölcsönügyletből annál kevésbé birhat követelési joggal, mert alp. vagyonának jövedelmeiről nem számolt; tehát az sincs bizonyítva, h. a kereseti tartozást sajátjából teljesítette volna. A másodbirósági elutasító ítélet tehát ezen indokból volt hhagyandó. (83. nov22. 3364. P. T. VIII. 32.) 2. Curia : Tek., h. a per adatai szerint peres felek törvényesen elválasztva nincsenek, a házasság tartama a. pedig az egyik házastárs a másiknak adott készpénz visszafizetését per utján nem követelheti. (90. okt. 171197. P. T. XXI. 9.) 3. Curia: A házasság tartama a. a nő férje kezeihez került pénz kiadását férjétől per utján nem követelheti. (90. szept. 12. 659. Dt. XXVII. 1226.) 4. Bp. tábla : Felp. keresetét alp.-nek, m'mtférjének kezelés végett átadott 500 frt mfízetése iránt tette folyamatba. Minth. pedig a nó' a házasság tartama alatt vagyonáról rendelkezni s ebből folyólag ama vagyonnak, melyet férjének csak kezelés végett adott át, saját birtoklásába adását követelni jogosítva van: ezeknél fogva az alsó bíróságok ítéletét mváltoztatni és a keresetet, mint kellő időben beadottat elfogadni kellett. (3171/88. Dt. XXI. 338.) — Curia: Felp. az alp.-seli házasság ideje alatt a közös Iv/ztartás és gazdaságban felmerült kiadási többlet egy részét kártérítésképpen követeli alp.-től, a nélkül, h. a közös kezelésre és haszonélvezetre egyesitett vagyon állását kimutatta s saját kezeléséről a bevételi és kiadási tételeket igazoló bizonyítékaival felszerelt számadást terjesztett volna elő ; miért is a számadásai ellen emelt alp.-i kifogások folytán már ez okból elatasitandó volt hiányos keresetével. De az A. alatt bemutatott házasulási egyezvény s a ptknek általa többször idézett 102., 1265. és 1266. §§-ai szempontjából sem tűnik fel jogosultnak felp. keresete ; mert a hivatkozott egyezmény csak a házasság tartama alatt közösen szerzendő vagyon felosztásáról, illetve a mindkét részrőli alapvagyonon és a közös kiadásokon felül maradt többletről intézkedik; magából az A. alatti egyezményből tehát felp. jelen kereseti követelése egyáltalán meg nem állapítható ; az idézett §§. pedig, a 102 és 1265. §., a mint ezt a kír. Ítélőtábla Ítéletében kiemelte, a jelen esetre nem alkalmazhatók, az 1266. §. szerint pedig felp. a házasság felbontása Utal netalán okozott kárát követelhetné, de h. mi és mennyi kár oldoztathatott a házasság felbontása folytán felp.-nek, ezt kimutatni képes nem volt; követelhetné továbbá felp. az idézett §. értelmében azon előnyöket, melyek a házassági egyezményben részére a túlélés esetére kiköttettek, mely iránybani követelésnek azonban, miután felp.-nek saját számítása szerint a házassági közösség mszüntetése éppen előnyére vált, tárgya nincs. Az előrebocsátottaknál fogva elutasítandó volt tehát felp. keresetével, mert oly visszatérítésre, minőt felp. követel, mely követelés a mindenre kiterjedő hasznot, kárt, terhet együttesen felölelő vagyonközösség természetevei meg nem egyeztethető, a hivatkozott egyezmény és az idézett törvényhelyek kellő alapot nem szolgáltatnak. Elutasítandó volt annyival is inkább, mert a nő, gyermek5*
