Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 63 a férj (ül. vőlegény) nejének (ül. menyasszonyának) házasságkötés alkalmával Hitbér. v. azt megelőzőleg kötelez a nő túlélése esetére s ennélfogva a nőnek férje írott hitbér. halála esetére fizetendő, de már a házasságkötés után 6 év múlva kötelezett összeg nem írott hitbérnek hanen halálesetre ajándékozásnak tekintendő, s mint ilyen bírálandó el, és mert felp. nem vonta kétségbe, h. az A. a.-i közjegyzői okmány a csó'dnyitás előtt néhány hónappal s oly időben keletkezett, midőn bukott tartozásai vagyonát már meghaladták, az ilynemű és ily időben keletkezett ajándékozás pedig az ajándékozó hitelezői ellenében joghatálylyal nem bir s tömeggondnok, mint a csődtömeg képviselője által a csődhitelezők érdekében megtámadható volt, stb. (1884. szept. 20. 3678. sz. a.) — Curia: Indokainál fogva hhagyatik. (85. máj. 12. 1043. I. 85. 67.) 10. Szombathelyi tszék: Az A) a. becsatolt okirat alapján alp. részére vagyonbukott által kötelezett 2,000 frt hitbér telekk. bekebelezés által eszközlött biztosítása, szemben a csődhitelezőkkel, mivel a hitbér a fenálló tv. értelmében csak a férj halála esetére követelhető s oly tartozást, melynek csőd Tcinyilta esetében még a férj életében követelhető lenne, az 1881:17. t.-cz. rendelkezései szerint nem képez, s mint tartozatlan fizetés is csak bizonyos feltételek esetében ad keresetre jogot s mivel továbbá alp. nem vette tagadásba, h. az A) a. becsatolt okirat kelte és vagyonbukott ellen megnyilt csődöt megelőzőleg két év még el nem telt és igy az A) a.-i szerződés megtámadását a csődtörvény 28. §-a 2. pontja alapján jogosan kérelmezhetvén, a beperelt szerződés erre vonatkozó' intézkedését annak alapján zálogjog bekebelezéssel szerzett biztositást hatályon kivül helyezni s a zálogjog törlése bekebelezésének tűrésére kötelezni kellett. (87. jun. 15. 1980.) Curia: Hhagyja (89. jan. 17. 8792J88. I. 89. 6.) 11—14. Bp. tábla: Hitbér, még ha irott is, csak a házastárs elhalálozása után követelhető. (83. ápr. 17. 2790. Dt. V. 325.) Azonos: Curia: 88. decz. 12. 5711. (M. I. 212.) — 304/84. — 751/87. 15. Lfi.: Az irott hitbér (moring) sem halál, sem birói Ítélet által el nem választott házasfelek közt akkor sem követelhető, ha a házastársak tényleg elválva élnek és a móringlevélben azon kötelezettség foglaltatik, h. azt a férj nejének — bármikor követeli is — kifizetni tartozik. (7175/72. Dt. r. f. VII. 141.) 16. Lfi.: A férj elhalálozására s a nő özvegységre jutása esetére kikötött hitbér nem követelhető akkor, ha a házassági kötelék válóper utján bontatik fel. (3893/78. Dt. r. f. XX. 96.) 17. Curia: Az irott hitbér természeténél fogva a férj áltál halála esetére neje részére tett ajándékozás lévén, ily ajándékozásból eredő követelések az e per mbirálásánál alapul szolgáló 1881 : XVII. t.-cz. 65. §. 2 p. szerint a csődtömeg ellen nem érvényesithetők és mert a felp. által 1881. XVII. t.-cz. 267. §-ának rendelkezése nem alkalmazható az irott hitbérre, minth. olyannak az 1840 : XXII. t.-.cz. 85. §-a sem ad elsőséget. (304/84. P. T. VIII. 180.) 18—19. Lfi. : Az irott hitbér világos adósság gyanánt terheli a férj haggatékát és pedig első sorban szerzeményi javait. (10.238|81. Dt. I. 102.) — Azonos: Bp. tábla: 15,642(86. 20. Curia: Ha a nő férje előtt végrendelet nélkül halt el, az irott hitbér hitvestársi tves öröklés folytán a férjre száll. Ha tehát a nő után