Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

52 CSALÁDI JOG. Köz- 1. Curia: A házastársak közt az erdélyi szász statutarius szerzemény. j0g szerint az osztr. polg. tvkv. behozatala előtt fenállott vagyonKözszerze- közösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösmény az er- ségben élő házastársak egyike a polg. tvkv. életbelépte utáni időbendélyi szászok- szerezte meg. nál Indokok : Az erdélyi szász statútumok szerint (Stat. L. II. tit. 4. §. 1.) a házasság által a házasfelek közt, ha azok a házasság megkötése előtt szerződésileg másképpen nem intézkedtek, átalános vagyonközösség jött létre, melynél fogva minden vagyon, melylyel a házastársak a házasság mkötésekor bírtak, valamint minden vagyon, melyet azok utóbb akármi módon szereztek, egy közös tömegbe olvadt. Ezen vagyonközösség mindaddig tartott, mig mindkét házasfél élt és csak valamelyikének halála után történt a közös vagyontömeg felosztása olyformán, h. ha meghalt a férj, kétharmadrész jutott örököseinek, egyharmadrész a nó'nek, és ha meghalt a nő, egyharmadrész jutott örököseinek és kétharmadrész a férjnek. (Stat. L. II. tit. 4. §. 2» és 5.) Az osztr. polg. tvkvet Erdélyben életbe léptető 1853 máj. 29. kelt nyiltparancs XII. czikkében rendeltetett, h. azon kérdés, mennyiben maradjanak fen továbbra is azok a jogviszonyok, melyek házastársak közt vagyonukra nézve a polg. tvkv hatályba lépte előtt kötött házasság által megállapittattak, az egyidejűleg kibocsátott' ősiségi nyiltparancs szabályaihoz képest Ítélendő meg ; ezen ősiségi nyiltparancs 12. §-ában pedig rendeltetett, h. a házastársak közt fenálló törvényes vagyonközösség (communio bonorum} azon törvények szerint ítélendő meg, melyek a házasság mkötésekor érvényben voltak. Világos ezen rendelkezésekből, h. az erdélyi részek mindazon területein, melyekre a szász statútumok hatálya kiterjedt, az illető házasfelek közt a vagyonközösség ugy, a mint az a statútumokban szabályozva volt, a polg. tvkv behozatala utáni időre is fentartatott, a miből önként következik,, h. mindazon jogkövetkezmények is fenmaradtak, melyek ezen vagyonközösségből folynak. Mindazáltal nyilvánult és bírói határozatokban megerősítést is nyert az a nézet, mintha a fenemiitett intézkedések által csak a házastársaknak a vagyonközösségből folyólag már mszerzett kölcsönös jogai határoztattak volna fentartandóknak, és igy nem lenne kizárva az, h. mindegyik házasfél a polg. tvkv hatályba lépte után ezen törvényhez képest kizárólagos tulajdont szerezhessen és arról szabadon rendelkezhessék. H. ezen nézet tarthatatlan, bizonyos nemcsak annálfogva, mert az idézett intézkedések a fenállott vagyonközösséget mint már megállapított jogviszonyt tartották fen,, nem tévén különbséget a polg. tvkv hatályba lépte előtt már létező és az azután szerzendő vagyon közt, de minden kétségen kívülivé tétetik az 1856 jun. 8. igazságügyministeri rendelet által, melyben hivatkozással az ősiségi nydtparancs fenidézett 12. §-ára rendeltetik, h. csőd esetében a csőd mindkét házasfél összes vagyona felett nyitandó és csak azon vagyon szakítandó ki, mely a házasság előtt kötött szerződésnél fogva a törvényes vagyonközösség alól kifejezetten ki volt véve, továbbá az 1859 aug. 12. kelt igazságügyministeri rendelet által, mely hasonlóképpen hivatkozva az ősiségi nyiltparancs12. §-ára, azt rendeli, h. valamelyik házasfél halála esetében a túlélő házasfélnek a statutaris jog szerint őt illető rész és azonkivül még a polg. tvkv 757. és 758. §-ain alapuló törvényes örökrész jár. Kelt Bpest, a Curia polg. szakosztályainak 1884 nov. 18. tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi decz. 1G. tartott teljes-ülésben. (19. sz. döntvény 614/81. számhoz.)