Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 53 2. Nagyszebeni tszék: A Péterfalva községben 1871. febr. 3-án felvett Közhagyatéki leltárban és a péterfalvai 456. sz. tkjkv-ben levő ingatlanok egy szerzemény, barmadrésze néhai Tekén Anna lui Juon férjezett Radu Perteniének hagya- Közszerzetékát képezvén, Bogdán Ilié alp. köteles ezen harmadrészhez a hagyaték mémj az er* tulajdonát elismerni és ezt néhai Tekén Anna örökösei részére osztály alá délyi szászokbocsátani. — Indokok : Mindamellett, h. felp. a végrendelet érvénytelenitését vál. maga kéri. minek következtében az ezen végrendeletben néh. Tekén Anna részére netalán biztositott egy harmadrészéhezi jog, ennek örököseire nézve teljesen elenyészett, mivel ezen 1851. évben néh. Tekén Anna javára készitett végrendelet helyébe létrejött az 1864. évi végrendelet, a melyben általános örökösül Bogdán Ilié Radul mostani alp. van mnevezve és a melyben felp. jogelődje. Tekén Anna az örökösödésből kifejezetten mellőzve van; és daczára annak, h. a szászcsóri gör. keleti egyház lelkészi hivatala által kiállított esketési bizonyítvány szerint az esketés Szászcsóron (de a kihallgatott tanuk vallomása szerint Szászsebesen) történt és a házastársak azonnal Szászcsórra mentek, együtt ott laktak és az anyakönyvi kivonat tanusitása szerint mindketten ott is haltak el; tehát daczára annak, h. örökhagyó nő nem a Királyföldön, hol a szász statutárjog érvénynyel birt, lakott és daczára annak, h. felp. a keresetbe vett és a Péterfatva község határán levő ingatlanokhozi tulajdonjogát néhai Tekén Annának be nem bizonyította, ennek az egy harmadhozi joga a Péterfalva község határán levő és az 1871. febr. 3-án felvett leltárban foglalt azon ingatlanokra, a melyek a hivatalból beszerzett 456. sz. péterfalvai tkjkv-ben is előfordulnak, a szász statutárjog szerint megállapítandó volt. Mert, habár igaz, h. felp. és alp. jogelődeinek nem Királyföldön, hanem megyei területen volt állandó lakásuk, de tekintettel arra, h. a felp. által követelt és örökhagyók birtokát képezett ingatlanok Péterfalva határán feküdtek, tehát oly területen, a hol a szász statutárjog volt érvényben, minek folytán ezen ingatlanokra nézve a szász magánjog lehet mérvadó csak, mivel a megyék területén érvényben volt törvényt, a Királyföldön érvényben fennálló törvények mellőzésével alkalmazni nem lehet és miután a szász statutárjog szerint a házastársak közt vagyonközösség állott fenn, a házastársak elhalálozásakor birtokában volt vagyonnak egy harmada a nőt és kétharmada a férjet illeti tulajdoni joggal s miután a hivatalból beszerzett és az iratokhoz csatolt hagyatéki iratok közt levő 1871. febr. 3-án felvett leltár, valamint a kihallgatott tanuk valtomása szerint is a Péterfalva határán levő földek a házastársak birtokában és használatában voltak, ennélfogva felp. jogelődjének ezen ingatlanokhozi egy harmadrésze megitélendő és alp. •ezek kiadására kötelezendő volt. (85. decz. 18. 2817.) Mat osvásárhelyi tábla: Hhagyja. (86. márcz. 19. 590.) Curia: Mindkét alsóbiróságnak Ítélete felebbezett részében mváltoztatik, felp. leltározott péterfalvai ingatlanok egy harmadrészbeni tulajdona iránt támasztott kereseti kérelmével elutasittatik. — Indokok : Mjegyeztetik, h. a per érdemét illetőleg felülvizsgálat tárgyát azon kérdés képezi, ha vájjon az alsóbirósági Ítéletekben körülirt péterfalvai ingatlanokra vonatkozólag, a szász statuták értelmébeni vagyonközösség elve alkalmazást nyerhetett-e ? Ehhez képest, tek., h. a per adatai szerint kétségtelen, h. néh. Tekén Anna és férje, Partenie Badu, elhunyta idejéig Szászcsóron, mint megyei területen, bírtak állandó lakással, sőt a póttárgyaláson felmutatott anyakönyvi kivonat tanúsága szerint házasságra lépésük is ugyanott történt, mely közokirat tar-