Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 41 törvényeink, jelesül az 1840 : XVI. t.-cz. 10. §-a, továbbá az 1840 : XXII. Hozomány, t.-cz. 85. §-a és 89. §-ának b) pontja kifejezetten megengedték és ez intéz- Be nem jegykedés az ideigl. törv.-szabályok IV, czimének 21. §-ában is kifejezést nyert- zett hozomány E törvényes intézkedések a be nem jegyzett hozományt, az előnyös kielé- visszakövttegitésben részesitett bejegyzett hozománynyal szemben, a közadósnak egyéb léseaférjcnődadóslevelein alapuló tartozásaival egy osztályban aránylagosan kielégiten- tömegétől. dőnek rendelték. Habár a jelenlegi érvényben levó' keresk. törvény 549. §-a és az érvényben levó' csődtörvény 267. §-a az 1840 : XVI. és XXII. t.-czikket, ugy az ezeket kiegészítő vagy módositó, nemkülönben a csó'djogra vonatkozó egyéb törvényeket, szabályokat és rendeleteket hatályon kivül helyezte és habár a jelenleg érvényben levő törvények, jelesül a keresk. törvény 552. §-a és a csődtörv. idézett 267. §-a csak a bejegyzett női hozomány tekintetében tartalmaz határozott intézkedést, a mennyiben az utóbb idézett törvényszakasz az 1840 : XVI. t.-cz. 9. §-a és a keresk. törv. 552. §-a alapján szerzett ingókat érintetlenől hagyva, a bejegyzett hozományt az általános csődtömegből az első osztálybeli követelések után és a második osztálybeli követeléseket megelőző sorrendben rendeli kielégitendó'nek : mégis, h. a törvényhozás a be nem jegyzett női hozománynak csőd esetén érvényesithetésétöl a közadós nejét m/osztani nem akarta, kitűnik a jelenleg érvényben levő keresk. törvény 82. §-ából, mely az esetre, ha a hozomány az uj czégjegyzékbe a mhatározott idő alatt be nem jegyeztetik, a mulasztás következményéül nem azt mondja ki: h. a csőd esetén nem érvényesíthető — hanem azt, h. az csőd esetén elsőbbséget nem bír — de következtetni lehet azt abból is, h. a csődtörv. 65. §-ában a be nem jegyzett női készpénzbeli hozomány, a csődtömeg ellen nem érvényesíthető, taxatíve felsorolt követelések között felemlítve nincs, már pedig a kifejlődött joggyakorlat a készpénzbeli hozományra nézve a nőt férje hitelezőjének tekinti s igy a nő készpénzbeli hozományát, mint készpénzbeli követelést a csődtömeg ellen a csődtörvény 14. §-a alapján, mely szerint a csődnyitással a közadós elleni követelések az időszakonkint visszatérőleg teljesítendő fizetések iránti követelések kivételével — a csődtömeg irányában lejártaknak tekintendők — kétségtelenül jogosítva van érvényesíteni. Nem foszthatja meg felp.-t kereseti be nem jegyzett készpénzbeli hozományának a csődtömeg ellen érvényesithetésétöl a csődtörvény 46. §-ának második bekezdésében foglalt amaz intézkedés sem, b. a nő mint tulajdonát vissza nem követelheti azon dolgokat, melyeket üzlete folytatásához a közadós használt, kivéve, ha tulajdonjoga e dolgokon külsőleg felismerhető volt; mert, jóllehet a hozomány általában s igy a készpénzbeli hozomány is a nő tulajdona marad, felp. jelen keresetében nem visszakövetelési jogot kiván gyakorolni, keresete készpénzbeli hozományának nem a csőotömegből való elkülönítésére, egészben való kiszakitására irányul hanem készpénzbeli hozományára nézve, mint készpénzköveteléssel biró hitelező, a többi, előnyös kielégítési joggal nem biró hitelezők követeléseivel együtt egy osztályban, aránylagos kielégítést követel és igy a csődtörvény 46. §-ának második bekezdésében foglalt korlátozó intézkedések jelen esetben alkalmazást nem nyerhetnek. Bp. tábla: Hhagyja. — Curia: Hhagyja. (87. márcz. 29. 1092 Ü. L. 87. 16.)