Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

11 CSALÁDI JOG. Válóokok a setével azért kellett elutasítani, mert az alp.-nek gyenge-elméjüsége, mely zsidóknál. miatt gondnokság alá helyeztetett, nem tekinthető az 1863. nov. 2-ik napján 15,970. sz. a. kibocsátott szabályrendelet 22. §-ában emiitett olyan tartós és ragályos sérvnek, mely az izr. vallású felek közt létrejött házasság felbontását maga után vonhatná, ellenkezőleg a mennyiben az alp. betegsége a házasság tartama alatt keletkezett, felp.-nek, mint házastársnak, kötelessége az alp.-t minden kitelhető módon ápolni és gyógyulását elösegiteni és mert a gondnoknak a házasság felbontására és a válólevél kiadására vonatkozó nyilatkozata az alp. szabad beleegyezését nem pótolhatja, mert az idézett szabályrendeletben foglalt, az izraeliták házasságának felbontására alapul szolgálható egyéb körülmény a \per folyamán fel sem hozatott. (90. nov. 25. 9698. J. Sz. IX. 73.) — Curia: 7194t88. (id. Sztehlo »A házassági elválás joga« II kiad. 86. 1.) Ellenkező határozat: 4. Curia: Tek., h. a felp.-i kérelem teljesítésébe az alp. részére kirendelt gondnok, mint az alp. törvényes képviselője, beleegyezett ; tek. továbbá, h. a fent jelzett okból alp. (elmebetegsége) által a házasság folytathatása különben is ki van zárva; .... az e.-bírósági ítéletet mváltoztatni és a tarthatatlan házassági köteléket az 1863. udv. canc. rend. 24. és 25. §§-ai alapján feloldani kellett. (89. jun. 13. 1393. J. Sz. II. 398.) d) Engesztel- 1. Bp. tábla: A házasságtörés ténye, valamint, Géza nevü gyermek hetetlen gyü- töivénytelen születése alp. beismerésével törvényszerüleg bebizonyitottnak lölet. nem tekintethetik; az engesztelhetetlen gyűlölet pedig az izraeliták válóperében a házasság felbontására indokul nem szolgál; ezeknélfogva a tszék ítéletének ezekre alapított indokolását mellőzni s az e.-bíróság ítéletét egyéb vonatkozó indokai alapján hhagyni kellett. (84. decz. 1, 8239.) Curia: Hhagyja. (85. jan. 28. 8239/84. P. T. IX. 25.) 2—5. Bp. tszék : Felp. válókeresete alapjául engesztelhetlen gyűlöletet hozván fel, miután alp. a maga részéről felp. irányában hasonló gyűlöletet nyilvánít s a házassági kötelék felbontásába beleegyezik, miután továbbá a felek között kibékülést sem a rabbinátus, sem a bíróság előtti békéltetési kísérletek nem eredményeztek és mindkét fél határozott válási akaratánál kibékülésre mi remény sem mutatkozik s miután végre a házasságból származó gyermek nincsen, vagyoni igények Jpedig a felek között elrendezvék, ezen oknál fogva az 1863. nov. 2-án kiadott 15,940. udv. canc. rend. 24. §-a értelmében a felek között fennállott házassági kötelék a felek kölcsönös beleegyezése alapján felhontandó volt. (84. szept. 16. 18,899.) Bp. tábla: Tek., h. az udv. canc. rend. szerint a kölcsönös engesztelhetetlen gyűlölet nem képez okot, melynek alapján az izraeliták közötti házasság felbontható volna: a kir. tszéknek Ítélete a kölcsönös engesztelhetetlen gyűlöletre vonatkozó érvelés mellőzésével, felhozott egyéb indokai alapján helybenhagyatik, (84. decz. 1. 44,233.) Curia: Hhagyja. (85. jan. 28. 8245/84. P. T. IX. 25 ) — Azonos: Curia : 4382/82. (Dt. II. 266.) — 85. ápr. 28. 2152. (Dt. XI. 290). — 84. máj. 28. 2170. (Dt. IX. 27.) e) 2í—25. §. 4. Curia : Habár az engesztelhetlen gyűlölet, mint a házassági Kölcsönös be- kötelék felbontásának törvényes oka, a zsidók házasságaira vonatleegyezés. kozó szabályrendeletben elő nem fordul; habár továbbá felp. nem bizonyította a keresetben felhozott azon okokat, melyek miatt az emiitett szabályrend. 2'?. §-a és erre vonatkozó bírói gyakorlat értelmében a házassági köteléknek