Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

2112 ÖRÖKLÉSI JOG. Hagyomány Ellátáshagyománya. Hagyomány cégrendeleti tanú részére. Növedéki jog. Feltételes hagyomány. Felállítandó magyar bank érczalapja javára tett hagyomány. sitva, a dolog természeténél fogva csak akkor és ugy teljesítendő, ha a kitartásra jogosult fél azt maga idejében követeli; felp. azonban azt. h. a kérdéses kitarlási járandóságokat valamikor a kereset beadásáig alp.-töl igénybe vette volna, nem igazolta, hanem előnyösebbnek tartván elhalt férje hagyatéki vagyonában özvegyi jogon élni, szükségesnek nem találta kitartás fejében valamit alp.-től követelni. (89. decz. 12. P. T. XIX. 16.) 1. Lfi. : Ha oly egyénele, kiknek részére a végrendeletben hagyományok rendeltettek, egyszersmind mint végrendeleti tanuk is szerepelnek, csak a nekik szánt hagyományok tekintetében nem tekinthetők kellő minőséggel biró tanuknak, a végrendelet többi pontjaibon tett intézkedésekre nézve azonban mint érdektelen tanuk számba veendők. (79. jan. 22. 13486/78. Dt. r. f. XXV. 125.) 1. Bp. tábla : Ha többeknek egyenként külön-külön mhatározott öszszegü hagyomány rendeltetik, a hagyományosok egyikének halála folytán megürült hagyományra nézve nem áll elő növedék jog (jus accrescendi), s következőleg a kérdéses hagyomány nem a többi hagyományosra, hanem az általános örökösre száll. (3706/88. Dt. XXII. 332.) 1. Bp. tábla : Az oly feltétel mellett tett hagyomány, mely szerint az a hagyományosnak férjhez menetele alkalmával fizettessék ki, érvénytelen, ha a hagyományos hajadonon halt meg. (13604/84. Dt. XIII. 328.) 2. Curia: A kereseti 3000 írt kötvény kiszolgáltatása azon feltételhez levén kötve a végrendelet 5-ik pontja szerint, »ha felp. a végrendelkezőnél annak haláláig marad, különben nem kap semmit«. felp.-nek, ki a végrendelkezőnél annak haláláig nem maradt, habár bebizonyitottan beleegyeztével ment is férjhez, azt kellett volna bizonyítani, h. végintézkedő azon feltételt, melyhez a 3000 frt kiadását kötötte, egy későbbi végrendelete által mszüntette, ezt azonban nem bizonyítja, mert azon körülmény, h. a házasság az ő beleegyezésével jött létre, és h. a tanuk előtt nyilatkozott, miszerint felp.ről a végrendeletben gondoskodott, a kitett feltétel mszüntetésére nézve elégséges bizonyítékot nem képez. (83. máj. 16. 2793. Dt. V. 130.) 1. Bp. tszék: Alp.-éknek a pelitnm határozatlansága miatt emelt kifogása, h. felp. nem mondja, vájjon a 100 drb arany alatt körmöczi 20, avagy 10 frankos aranyak értendők-e ? mellőztetett; mert Magyarországon köztudomásúlag és bevett általános szokás szerint egy darab arany alatt, ha annak értéke közelebbről nincs meghatározva, körmöczi királyi arany értendő. Minth. pedig néhai Csajághy Márton 1880. szept. 25-én kelt fiókvégrendeletének 5. pontjában az 1876. márcz. 31-én alkotott végrendelet 4. pontjában elősorolt többi hagyományokat, kivéve a per tárgyát képező és a magyar bank érczalapja javára hagyományozott 100 darab aranyat világosan visszavonta ; h. ezen hagyományát az 1878. évben létrejött osztrák-magyar bank daczára fentartotta, h. a felállítandó magyar önálló bank felállításához az időt ki nem kötötte és igy örökhagyó világos intentiója csak az volt, h. az általa hagyományozott és a pénzügyministeri kezelése alá bocsátandó 100 darab arany az idők folytán bármikor felállítandó önálló magyar bank érczalapjához csatoltassék. alp.-ek időelőttiségi kifogását figyelembe venni nem lehetett. (86. jun. 2. 13279.) Bp. tábla: Hhagyja. (86. ápr. 20. 4471.) Curia: Hhagyja, mert az 1876. márcz. 31-én kelt végrendelet 4. pontjának a szóban forgó hagyományra vonatkozó rendelkezése kétes nem lévén, nem forog fen annak okszerű szüksége, h. az itélő bíróság annak