Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

10 CSALÁDI JOG. Válóokok pro- külön váltak, azt pedig alp. nem is állította, h. azóta békülési szándékát testánsoknál. tényleg tanúsította s így a házasság felbontását ellenző nyilatkozata az 1787. Engesztelhc- febr. 27-iki udvari rendelet értelmében figyelembe vehető nem volt. (85. jun. tétlen gyűlölet. 15. 14,082.)— Curia: líhagyja. (85. okt. 14. 5281). Dt. XIII. 115.) 13. Aradi tszélc: A felek által a per során hangoztatott kölcsönös és engesztelhetetlen gyűlölség fennállását és valódiságát támogatja ama körülmény, h. a feleknek ugy saját lelkészük, valamint ezen kir. tszék által ismételten megkísértett kibékéltetésük sikerre nem vezetett s azon határidő is, a melyre a felek ideiglenesen ágy- és asztaltól elválasztva lettek, eredménytelenül járt le. Mindezek szerint tekintettel különösen még arra is,' h. a felek már öt év éta egymástól különválva élnek s ezen idő alatt mindenik fél saját beismerése szerint harmadik személylyel házasságon kívüli viszonyt kezdett arra nézve. h. a felek még valaha kibéküljenek s szeretetteljes házaséletet folytathassanak, kilátás nincs, a felek közötti házassági kötelék, a kölcsönös és engesztelhetetlen gyűlölség alapján véglegesen feloldandó s mindenik félnek ujabb érvényes házasságra léphelés megengedendő stb. (84. ápr. ÍJ. 2339.) Bp. tábla: Hhagyja. Indokok : Mert a peres felek azon állítása, h. már több éven át különválva élnek, a keresetlevélhez B. alatt csatolt közokirattal bizonyítva lévén, a kir. tszék ítéletének megvizsgált fentebbi része azon indokának mellőzésével, mely peres felek házasságon kívüli viszonyának beismerésére alapíttatott, a többi vonatkozó indokok alapján hhagyandó volt. (85. okt. 14. 31,5960 — Curia: Hhagyja. (85. márcz. 11. 798. P. T. X. 8.) 14. Szatmárnémetii tszék : Felperes keresetében a házassági köteléknek engesztelhetlen gyűlölet indokából való végleges felbontását kérte s tekintve, h. felp. által engesztelhetlen gyűlölet indokául felhozottakat, nevezetesen, h. alp. irányában durva magaviseletet tanúsított, teljesen közönyös, hideg és rideg lett és h. ezen házasság elhálással soha sem teljesíttetett, alp. maga sem tagadta, tek., h. sem a lelkészi, sem az ismételve megkisérlett békéltetés eredményre nem vezetett, a felek válási szándékukat a per során ismételten kijele*nlették s így az engesztelhetlen gyűlölség oka beigazoltnak tekintendő, kibékülést a keresetnek egyidőre való visszautasításától sem várhatni, miután peres felek mindketten az ev. ref. hitvallás követői, a házassági köteléket az 1786. márcz. 6-án kelt házassági nyílt parancs 57. §-a értelmében engesztelhetlen gyűlölség indokából végleg feloldani, s akadály fenn nem forogván, feleknek az uj házasságra lépést megengedni kellett. (84. jun. 28. 5564.) Bp. tábla: Hhagyja. Indokok: Habár ama körülmény, h. alp. ama felp.-i állításokat, mely szerint durva magaviseletet tanúsított, közönyös és hideg lett s a házasság teljesítve nem lett, nem tagadta, figyelembe vehető indokot azért nem képez, mert válóperekben csak a lehetőleg kinyomozott tényállás szolgálhat birói határozat alapjául s igy a kir. tszék ítéletének erre alapított indoka mellőzendő volt, miután azonban az 1. B. alatti lelkészi bizonyitványnyal hitelt érdemlő módon bebizonyíttatott, h. peres felek már 1880. évben különváltak s azóta egymáshoz békülési szándékkal nem közeledtek s a perben előadottakból az kitetszik, h. ezen különválást peres felek közt létező egyenetlenség idézte elő, ugyanazért a válás okául felp. részéről felhozott engesztelhetlen gyűlöletet indokoltnak tekinteni kellett. (85. jan. 19. 43.879.) — Curia : Hhagyja. (85. márcz. 5. 626. P. T. X. 8.)