Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

162 ÖRÖKLÉSI JOG. Végrendeleti és közvégrendeleteknél megkíván. Különösen a végrendelkezések felvételére öröklés. nézve nem elégséges a ptrts. 550. §-ban foglalt szabály, mely csak azon Közvégrende- esetben lenne alkalmazható, ha egy már előre irásba foglalt végrendeleten let. eló'forduló aláírás valódiságának hitelesítése kívántatik. De nem alkalmazható (1876: XVI. t. azon esetben, ha valaki a nélkül, h. végrendeletét előre irásba foglalta cz. 21-26. §§.) volna, kiván a járásbiró előtt végrendeletet tenni. Egyébiránt az 1876: XVI. t.-cz. 21. §-a világosan kimondván, h. közvégrendeletet kir. jbgok előtt is az 1874: XXXV. törvényczikkben előirt módon lehet tenni, a törvény ezen rendeletével szemben csak arról lehet szó. miként egyeztethető össze a törvény ezen rendelkezése az 1874 : XXXV. t.-cz. 25. §-ában foglalt rendelkezéssel, a mely szerint a jbgok a köziratok felvételénél a bíróságokra nézve fenálló szabályok szerint járnak el. Ezen kérdés helyes eldöntése fennebbiekből önként következik, t. i. a bíróságokra nézve fenálló szabályok mtartása elegendő a közvégrendeletek jegyzőkönyvi alakját és a jegyzőkönyv felvételének módját illetőleg. Ellenben a közvégrendeletek felvételénél előforduló teendők anyagát és a jegyzőkönyvbe foglalt okirat belkellékeit illetőleg a jbgok kötelesek mindazon szabályokat mtartani, a melyek a közjegyzőnek a végrendelet felvételénél az 1874: XXXV. t.-cz. VII. fejezete szerint mtartani kell. Ezekhez képest kimondani kellett, h.: 1. a jbgok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogositvák ; 2. a közvégrendeletek felvételénél a jbgok az 1874: XXXV. t.-czikkben előirt módon kötelesek eljárni és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a bíróságokra nézve fenálló szabályokat alkalmazni. Kelt Bpesten, a Curia polgári szakosztályainak 84. ápr. 3-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápr. 25-én tartott teljes ülésben. 2. Curia : A végrendelet érvénytelenítésére nézve azért kellett az e.-biróság indokait elfogadni, mert a prdtsnak a másodbiróság ítéletében hivatolt 550. §-a csak az aláírások valódiságának mikénti bizonyításáról rendelkezvén, nem foglal magában szabályt azon fontos mozzanatokra is, a melyek a végrendeletek alkotásánál előfordulnak és csak azon egyetlen egy esetben alkalmazható, ha a végrendelkező már egy előre irásba foglalt végrendeletet készen vinne a kir. jbghoz a végett, h. aláírásának valódisága hitelesíttessék, de nem alkalmazható azon esetben, ha a végrendelkező akaratát a jbiró előtt kívánja nyilvánítani és ott kívánja irásba foglaltatni. Jóllehet tehát az 1874 : XXXV. t.-cz. 25. §-a szerint a jbiró azon esetekben, a melyekben a kir. közjegyző helyett okiratok felvételére van jogosítva, a bíróságokra nézve fenálló szabályok szerint jár el: ebből nem következik az, h. a végrendelkezések felvételénél is csupán a ptrts 550. §-ában foglalt szabályt köteles megtartani, annál kevésbé : mert az 1874 : XXXV. t.-czikknél későbben alkotott 1876 : XVI. t.-cz. 21. §-a közjegyzők és kir. jbiróságok előtt alkotandó végrendeletekre nézve egyaránt azt rendeli, h. azokat az 1874: XXXV. t.-czikkben előirt módon lehet tenni. Ezen módot pedig nem a közjegyzői törvény 25. §-a. hanem annak 82. és következő szakaszai szabályozzák. Minth. pedig a 84. § szerint a 79. § c) pontjában foglalt azon általános kelléken kívül, h. az okiratban azon megjegyzésnek kell foglaltatni, ismeri-e a végrendelkezést felvevő személy a végrendelkezőt. va :y mi módon szerzett meggyőződést a személyazonosságáról, a végrendelet érvényéhez szükséges, h. a végrendelkező személyesen két tanú jelenlétében jelentse ki végakaratát, s h. ennek bizonyítása magában az okiratban (tehát a jbgoknál