Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
ÖRÖKLÉSI JOG. 133 özvegyének tartásáról végrendelet által intézkedni, de ezen rendelkezési jog Törvényes nem terjedhet addig, h. az özvegy az özvegyi jogból egészen kizárassék, avagy öröklés. <x törvény áltál biztosított mérven tul csak Icorlátoztassék is. Felp. azon kérel- A második mének, h. özvegyi joga vagylagosan készpénzbeli egyenértékben is megállít- feleség özvegyi tassék, mint törvényben nem gyökerezőnek, alp.-ek ellenzése folytán e helyütt joga. sem volt hely adható. Az özvegy e.-biróságilag is elismert özvegyi jogának az örökhagyó halálától a birtokba bocsátásig terjedő idó're miként leendő kielégitéséről azonban az e.-bírósági Ítélet nem rendelkezvén, az ez irányban, tekintettel a hagyatéki ingatlanok jövedelmeinek szakértőileg megállapított mennyiségére, mfelelően kiegészítendő volt. (86. márcz. 10. 55.G92/85.) — Curia: Hhagyja. (86. okt. 6. 3501. P. T. XIII. 9.) 2. Curia: Az özvegy, ha elhunyt férjének első házasságából gyermekei maradtak, annak javaiból öttvegyi tartás czimén csak egy gyermekrészt követelhet és ezt is ugy, h. az külön szakittatván, annak csak évenkinti jövedelmét húzhassa. (86. szept. 23. 3339. Dt. XVI. 41.) 1. Curia: A melenczei 594. sz. tkjkvbe II. alatt felvett ingatlanokra Özvegyi jog vonatkozó özvegyi haszonélvezeti jog azért lett 1/5 részre korlátozva, mert korlátozása az 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében oly vagyonból, a mely a jérjnek mostoha gyeröröklött vagy előbbi házasságában szerzett vagyonát képezi, a hátrahagyott melcek javára, özvegyet férjének előbbi házasságából származott gyermekeivel szemben, özvegyi haszonélvezetül csupán egy gyermekrész illeti, ezen szabály alól egyedül a lakóház és belsőség képez természetszerűleg kivételt, a mennyiben ennek özvegyi haszonélvezete az özvegyet egészen megilleti. Más jogi szempont alá esnek azonban azon javak, a melyek közszerzeményt képeznek, ezek tekintetében az özvegy haszonélvezeti joga azon körülményekhez képest változó, h. mit nyert az özvegy közszerzemény czimén tulajdonul, minth. sem a törvény szellemével sem a méltányossággal nem volna összeegyeztető, miként az özvegy özvegyi haszonélvezetül nagyobb részt nyerjen férjének közszerzeményt képező javaiból, mint ugyanannak öröklött, vagy előbbi házasságában szerzett javaiból, akkor, a midőn férjének egész lakóházát és belsőségét kapja özvegyi haszonélvezetül és ezenfelül sorsához mérten tekintélyes vagyont nyer korlátlan tulajdonul. (87. febr. 16. 5336/86. P. T. XIV. 10.) 1. Curia: Tek., h. ifj. S. Lajos szüleinek beleegyezésével házasodott, A meny özazokkal és édes atyjának halála után özvegy édes anyjával tiz éven át közös reffH* 3Wa a háztartásban élt, özvegyének a jelen perbeli felp.-nek tehát özvegyi tartásra melletT jogos igénye van ; ennek kereseti joga megállapíttatik stb. (83. márcz. 28. 1472. Dt. V. 145.) 1. Curia: Ha a nő férjével a tényleges elválás czéljából kiegyezett Egyezség az vagyonbéli követéléseire s az egyezségi okiratban magát férje vagyonából özvegyi jog kielégítettnek nyilvánította, a nélkül, hogy férje halála esetére özvegyi jogát tekintetében. mint a házassági viszony következményét fentartotta volna: ily esetben a nő férjének elhunytával özvegyi jogon férje hagyatékának haszonélvezetét nem követelheti. (82. decz. 6. 4390. Dt. IV. 3.) 1. Curia : Tek., h. felp. az ellenirathoz •/. alatt csatolt községi bizo- Az özvegyi jog nyitvány szerint, jóllehet férjével még 1839. jan. 30-án kelt egybe, csak két elvont haszna. hétig élt együtt férjével s hagyatékának tárgyalása alkalmával meg sem jelent s özvegyi haszonélvezeti joga iránt, a hagyatéknak 1879. ápr. 12-én történt átadása után keresetét csak 1886. jun. 10-én tette folyamatba, kétségtelen, h. az alp.-ek, mint férjének bíróilag elismert örökösei, a kereset
