Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

134 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes beadását előző időben, az örökség tárgyát képező szőlőt jóhiszemüleg birtoöröklés. kották, ebből folyólag a kereset beadását előző időre az elvont haszon megAz özvegyi jog térítésére sem kötelezhetők. (89. nov. 19. 6725. P. T. XIX. 12.) elvont haszna. 2. Curia: A nő csak azon időtől fogva követelheti a haszonvételek egyenértékét, melyben özvegyi joga ir. keresetet inditott. (89. nov. 19. 3674. P. T. XIX. 12.) 3. Curia: Az özvegy elhalt férjének hagyatékát törvénynél fogva használni jogositva lévén, a gyermekek kiskorúsága alatt élvezett kamatot visszatéríteni nem tartozik. (90. febr. 20. 5008/89. J. 90. 109.) 4. Curia: Alp. mint az örökhagyónak özvegye, az örökhagyó életében azzal együttesen a közös javakra nézve gyakorolt birtoklást jóhiszemüleg folytatván, ehhez képest tekintettel arra is, h. alp.-nek az örökségi javak haszonélvezete végrendeletileg biztosíttatott és h. az örökségi javakhoz közszerzeményi és örökösödési jogon kizárólagos igényt formált, alp. a hagyatéki ingóságokra nézve, az ezekből örökségi jutalékuk kiadatása végett felp.-ek által inditott per folyamatba tételéig annyival is inkább jóhiszemű birtokosnak tekintendő, mivel felp.-ek a hagyatéki ingatlanokrra nézve alp.-sel még 1862. febr. 15-én osztályos egyességre léptek és ezen egyesség folytán az ingatlanokbeli örökségi jutalékukat tényleg birtokukba is vették a nélkül, h. ezen osztályos egyesség létrejöttekor az ingókbóli örökségi rész iránti követelési jogukat tüzetesen fentartották volna. Ennélfogva tehát alp. csak a per kezdetétől tartozik felp.-eknek az ingóságokbóli örökségi jutalék utáni haszonvétel megtérítéséül a törvényes késedelmi kamatokat mfizetni. a perindítást megelőző időre húzott haszonvételek mtéritésére pedig mint jóhiszemű birtokos, kötelezhető nem volt. (85. szept. 10. 2656. Dt. XIII. 26.) Az özvegyi jog !• Lfi.: Az özvegy követelheti, h. özvegyi tartásdija az örökösnek bekebelezése, örökségül jutott ingatlanokon telekkönyvileg biztosittassék. (81. decz. 29.. 10,238. Dt. I. 103.) 2. Curia: Az özvegyi jog, tartama és annak közelebbi mhatározása nélkül, h. miből áll, tkvileg be nem kebelezhető. (91. ápr. 22. 6942. Ü. L. 91. 20.) Özvegyi jog !• Curia : Tek., h. a kérvényhez hiteles kiadványban csatolt hagyaelőjegyzése. *éki átadó végzésben a kérvényező javára az özvegyi haszonélvezeti jog kifejezetten fentartva lett; ugy tek., h. azon körülmény, miszerint a jelzett hagyatéki átadó végzésben a kérdéses haszonélvezeti jognak nyilvánkönyvi biztosítására nézve engedély nem foglaltatik, csakis a bekebelezésnek állhat útjában az okirat eme hiánya, azonban figyelemmel a telekk. rendt. 67., 87. és 89. §§-inak rendelkezéseire, egyáltalán nem akadályozhatja a haszonélvezeti jognak különben az igazolástól függő előjegyzését; végül tek., h. az 1868. LIV. t.-czikknek a m.-biróság által idézett 581. §-a csupán a hagyaték tárgyát képező ingatlanoknak az örökösök nevére történendő átíratására vonatkozik, e szakasz tehát az özvegyi haszonélvezeti jognak nyilvánkönyvi biztosításánál alkalmazást nem nyerhet, a R. R. tulajdoni illetőségére nézve a haszonélvezeti jognak előjegyzését elrendelni kellett. (90. máj. 23. 4125. Ü. L. 90. 24.) Özvegyi jog !• Bp- tábla: Nem szenved ugyan kétséget, h. zárt szenvedett a korlátozása zárlati kérelem alapját képező Ítélet s az e helyütt található periratok szezárlat utján. rmt arra köteleztetett, miszerint azon javakat, melyekre a zárlat elrendeltetett, zárt kérőknek adja ki, s h. a zárt szenvedett az Ítélet ezen része ellen