Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

120 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes Curia: Hhagyja, mert ha az alp. bizonyítottá volna is azon állítását, öröklés. h. ő felp.-sel az elhalt férje Szekelyák János hagyatéka iránt kiegyezett, ezen körülmény nem gátolja felp.-t ahhan, h. Szekelyák Antal unokaöcscse és alp. fiára felp. ágától háromlott javakra örökségi igényét érvényesíthesse. (90. nov. 4. 1540. P. T. XXI. 9.) Hajadoni jo<j. 1. Curia: Az ősiségi ny. p. 11. §-a szerint az özvegyi és hajadoni (Ősiségi ny. joggal terhelt javak öröklésére hivatottaknak a régi magyar törvényeken p. 5. 11. §§. alapuló igényei csak az esetben lépnek hatályba, ha ezen igények az osztr. Id. tv. szab. ptkv. hatályba léptétől számitandó egy év alatt az illető dologi bíróságnál 3. §.) bejelentettek és további egy év lefolyta alatt minden érdeklettek ellen törvény utján érvényesíttettek. Kern hozható fel ezzel szemben az. h. a hajadoni joggal biró leányok ellenében azért nem volt az öröklési igény érvényesítendő, minth. a jószág özvegyi jog alapján birtokban lévén, a birtoklás megoszthatatlanságánál fogva addig, mig az özvegyi jog fennállott, a hajadoni jog szünetelt s igy a hajadoni joggal biró leányok azon időben, midőn az öröklési igény a törvény értelmében érvényesítendő volt, tulajdonképpeni birtokosoknak nem tekinthetők, tehát mint nem birtokosok ellen a bejelentett igényt érvényesíteni sem kellett. A leányokat a fiági javakban megillető hajadoni jognak ugyanis egyik törvényes következménye lévén, h. a hányok az impetrationális összeg és a befektetett javítások kifizetése előtt a javakat kiadni nem tartoztak, hanem azokat ezen időpontig birtokukban tarthatták és ezen birtoklásukban a zálogbirtokosokkal egyenlő tekintet alá estek : kétségtelen, h. a hajadoni joggal biró leányoknak a birtoklásra érvényes jogezimök volt. És miután az özvegy anya természetes és törvényes gyámjuk volt és a birtoklás helyettes, tehát gyám által is gyakorolható, a helyettesitettek nevében s ezen helyettes által igazolt birtoklásnak ugyanazon jogi előnyei vannak, mint a közvetlenül gyakorolt birtoklásnak. Az özvegy pedig az igényelt javakat lettlegesen használta és kezelése alatt tartotta s igy azokat physikailag birtokolta : ennélfogva a hajadoni joggal biró leányok az özvegy életében is ezzel együttes tényleges és jogszerű birtokosoknak voltak tekintendők. Annál inkább áll ez. mert csupán azért, h. az özvegy hajadon leányainak természetes és törvényes gyámja volt és a haszonélvezetet két jogczimen, de két különböző jogalany nevében gyakorolla, a hajadoni jogot szüneteltnek tekinteni annál kevésbé lehet, mivel a régebbi magyar törvény szerint a leányok mindig gyámság alatt állván, hajadoni jog csak az esetben létezhetett volna, ha az özvegy nem egyszersmind anyja is a leányoknak : a hajadoni jognak ily mszoritása pedig sem a törvényen, sem a törvényes gyakorlatban nem alapszik. A törvényes gyakorlat értelmében oly esetekben, midőn fiágra szabályozott javakban az egyik ág kihal, a netalán jogositott másik ágnak és a kir. íiscusnak öröklési joga megnyílik ugyan, de ha özvegy és leányok maradtak, azok a javakban benmaradnak. mivel az özvegy ellialt férjét, a leányok pedig atyjokat képviselik, vagyis mind az özvegy, mind hajadon leányai együttesen maradnak birtokban s abból mindeniket illeti a lakás, tartás, ellátás, esetleg pedig kiházasitás. még pedig az özvegyet özvegyi, a leányokat pedig hajadoni jog czimén s a hajadonoknak e jogát tőtök az anya sem vonhatja meg, mert a hajadoni jog a törvény által feltétlenül van megállapítva s annak fennállása az özvegyi jog fennállásától függővé téve nincs. Ebből következik, h. a mennyiben a hajadoni joggal biró leányok akkor, midőn az ősiségi ny. p. 11. §-a értelmében