Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

112 ÖRÖKLÉSI JOG. Hagyaték. 2. Mv. tábla: Az osztrák polgári törvénykönyv 547. §-a szerint hagyatékot a nyilatkozott örökösök képviselik; alp. beismerése s a keresethez mellékelt perre ntasitó végzéssel pedig igazolva van. h. felp.-ek Gábor Arténe hagyatékához örökösöknek nyilatkoztak, minélfogva annak érdekében a jelen perrel fellépni jogositva voltak. (89. máj. 14. 3400.) Curia: Hhagyja. (90. ían. 5826/89. P. T. XX. 3.) 3. Curia : A hagyatéki gondnok jogositva van a hagyatékban talált kitöltetlen váltókat kitölteni és kibocsátói aláírásával ellátni. (87. nov. 2-án 768. Ü. L. 87. 47.) Öröklési !• Curia: Fenálló jogunk szerint az öröklésből, mint érdemetlen, ki képesség. van zárva az, a ki az örökhagyónak végrendeletét eltitkolja, elrejti vagy Végrendelet megsemmisíti. Ehhez képest, midőn az örökhagyó özvegye eskü a. a végeltitkolása. rendelet felfedezésére köteleztetett, sanctioképp kimondatott nem az, h. máskülönben a végrendeletnek az ellenfél által vitatott, de valószinüvé nem tett tartalma valónak vétessék, hanem az. h. az esküre kötelezett személy, ha azt letenni elmulasztja, az öröklésből kizárassék. Világos azonban, h. e kizárás nem terjed ki azon vagyoni igényekre is (pl. özvegyi jog), melyek ugyan megnyílnak az örökhagyó halálával, de öröklés tárgyát nem képezik. (88. nov. 22. 3378. J. 82. 37.) Az örökhagyó 2. Curia: Minth. azonban a vitás öröklési kérdés egyedül ezen alapon gyilkosának a perbeli tényálláshoz képest meg nem oldható, mivel kiskorú alp.-ek nemgyermekei, csak a D. alatti végrendelet, de a törvény alapján is formálnak öröklési igényt; ezen helyzetben pedig azon kérdés is megoldás tárgyát képezi: »h. a gyilkos R. Jánosnak gyermekei jogositva vannak-e a képviseleti jogon való öröklés mellőzésével, mint örökhagyók legközelebbi oldalági rokonai saját személyes jogukon törvényes öröklési igényt formálni; ezen kérdést azonban alp. kiskorúak törvényes öröklési igénye tekintetében kedvezőleg kellett eldönteni azért, mert nincs oly tételes törvényünk, a mely azon esetben, ha az öröklésre közvetlen hivatott személy érdemetlenné vált, kimondaná : »miszerint az érdemetlen örökösnek törvényes örökösei is az öröklésből kizárva lennének^. De nemcsak h. hazai tételes törvényeink nem tartalmaznak ily tilalmat, hanem a magánjogot szabályozó törvények értelmében elfogadták azon jogi tételt, h. ha a közvetlenül örökölni hivatott személy az örökséghez érdemetlenségi okból nem juthatott, olyannak tekintetik, mintha az örökhagyó előtt hunyt volna el, tehát törvényes örökösei öröklésre igényüket saját személyükben közvetlenül érvényesíthetik. Sőt az általános jogérzetet is sértené oly személyeknek törvényes öröklési joguktól megfosztása, a kik a bűnös cselekmény elkövetésében teljesen ártatlanok és méltán ütköznék oly intézkedés az emberi érzületbe, a mely a kiszabott büntetés foganatosilása után. az elkövetett bűnténynek nem kártérítésen alapuló következményeivel, a megbűnhődött személy ártatlan gyermekeinek törvényben gyökerező öröklési jogát is elkobozná, tehát bűnöst és bűntelent sújtaná. (86. jun. 4. 988. M. J. 133.) A férje gyü- Curia: Felp. elutasittatik. — Indokok: Régi törvényeink hatálya kosságában az Ö. E. 1-ső §-a értelmében visszaállíttatván, azoknak rendelkezései a válbünöi- feleség tozott viszonyoknak megfeleló'leg alkalmazandók és a bíróság, melynek kezében a törvény holt betűjének élni és a viszonyokhoz alkalmazkodni kell, van hivatva, arra, h. azon czélokat, melyeket a törvény oltalmába vett, a régi törvény intentiójához képest a változóit jogélet, és változott viszonyok