Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

ÖRÖKLÉSI JOG. 111 lagos jogukat nem mutatják ki, annak nem a perelhetési jogosultságnak Hagyaték, mtagadása. hanem csak az lehet következménye, h. az esetleg megítélt összegnek a hagyatéki tömeg javára leendő fizetése rendeltessék el: minth. a követelés érdemében a m.-biróság nem határozott, az ez irányban a további eljárásra utasitandó volt. (84. nov. 28-án 3820. P. T. IX. 16.) 3. Curia : A per adatai különösen' az ellenvégirathoz csatolt 4. alatti okiratból kétségtelen, h. 1881. nov. 9-én elhunyt K. E. gyermeket és özvegyet, tehát törvényes öröklésre hivatott személyeket hagyott hátra, felp. azonban mindennek ellenére, nem az általa ösmert örökösöket, hanem a hagyatékot mint jogi személyt vonta perbe, minth. pedig a fennálló törvényes szabályok értelmében a hagyaték azon esetben önállóan perbe nem vonható, ha az örökösök ösmeretesek. kétségtelen, miként felp.-nek a jelen perben tanitott eljárása az 1S81. 59. t.-cz. 39. §. r. és o. pontjai alá eső és hivatalból is észlelendő semmiséget képez. (85. decz. 11-én 4407. Ü. L. 85. 94.) 4. Curia: Az örökség az örökhagyó halálával azonnal az örökösökre száll át és miután alp.-ek elismerőleg, de az iratokból is kitünőleg örökhagyó néhai özv. K. Jánosné szül. D. Simina utáni hagyatékra nézve mint ennek kizárólagos örökösei jelentkeztek s e minőségben idéztettek jelen perben is perbe és kérettek a reájuk szállandó örökség erejéig elmarasztaltatni, azon körülmény, h. a hagyatéki tárgyalás még folyamatban van és h. az örökség a jelentkezett örökösöknek még tényleg át nem adatott, a hagyatéki hitelezők igényeinek érvényesítését nem akadályozhatja, e szerint tehát a kereset időelőtlinek nem tekintethetvén stb. (84. decz. 29-én 4554. üt. X. 298.) 5—6. Bp. tábla: Minth. az örökösök a jogelődöt terhelt tartozásnak kifizetésére csak azon vagyonból, illetőleg azon vagyon értéke erejéig kötelezhetők, mely reájuk az adós jogelőd után örökségül maradt, minth. másrészről a hagyatéki vagyon az örökösök részére bíróilag történt beszavatolásáig jogilag egy egészet képez, minth. végre az örökösök íizetésre a kereseti követelés mfizetésében elmarasztaltatásuk esetére is csak ezen jogilag egy egészet képező, ma még osztatlan állapotban levő hagyatéki vagyonra vezetendő végrehajtás terhe mellett volnának kötelezhetők, ennélfogva, h. ezen még osztatlan állapotban levő hagyatéki vagyonból az örökösök íizetésre kötelezhetők legyenek, szükséges, h. perbe mindazok beidézve legyenek, kik ezen hagyatékhoz örökösödési igénynyel törvénynél vagy végrendeletnél fogva bírhatnak. — Curia: Hhagyja. (88. febr. 7. 55. Dt. XX. 288.) Azonos: Curia: 88. márcz. 7. 40. (Dt. XXI. 29.) 1. Mv. tábla: A hagyatéknak ügygondnok általi képviseltetésének Hagyatéki a ptr. 811. §-a szerint csak addig van helye, mig az örökösök gondnok. örökösödési nyilatkozataikat meg nem tették, tehát miután az alp-itett hagyatékhoz az örökösök már nyilatkoztak, eltekintve attól. h. a nekik is kézbesített Ítéletet nem sérelmezték, az ügygondnok a hagyaték nevében eljárni és felebbezést benyújtani nem volt jogosítva. (6901/88.) Curia: A hagyatéki ügygondnok által beadott felebbezés elfogadtatik. mert a kereset a hagyaték ellen lévén beadva és ennek hivatalból kinevezett ügygondnoka védelme mellett letárgyalva, a nélkül, h. abban az örökösök befolytak volna, az ügygondnok jogosítva volt a hozott ítélet ellen felebbezni (85. ápr. 9. 803/84. J. 85. 41.)