Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 93 2. Sszék: A jelen esetben a nagykorú alp. gondnokság alá helyezése, Gondnokság ill. gondnok képviselete melletti perbe idéztetesének esete fönn nem forog, ala helyezés, minth. a gyáms. törv. 28. §. cz. p. és ennek utolsó bekezdése szerint nem a vizsgálati fogságban levő, hanem egyedül a börtönbüntetésre Ítéltek számára és ezekre nézve is csak azon esetre rendelendő gondnok, ha a börtönbüntetésre itélt mbizottat nem rendelt vagy a mbizott ebbeli tisztében eljárni akadályozva van. (79. máj. 6. 7990/79. Dt. r. f. XXIII. 12.) 3. Curia: Felp.-ek azon kérelmének, hogy atyjuk, id. B. Pál, az 1878. XX. t.-cz. 28. c) pontja alapján gondnokság alá helyeztessék, helyt adni nem lehet, mert felp.-ek olyan adatokat nem nyújtottak, a melyek alapján alp.-stl szemben a tékozlás tényálladéka megállapitható volna. Az a körülmény ugyanis, h. alp. annak ellenére, h. felp.-ek állítása szerint olyan évi jövedelemmel bir, a melyből megélhet, ingatlanai egy részét elidegenítette, magában véve még tékozlásnak nem tekinthető, ugy az sem, ha az ingatlanok vételárából 100 frtot netán italok árának törlesztésére fordított, a tanuk pedig olyan tényeket, a melyek a tékozlást bizonyítanák, nemcsak elő nem adtak, sőt D. István, P. István és H. István tanuknak azzal az előadásával szemben, h. alp. ivásnak adta magát és hogy korcsmázik, a miből egymagából, egyéb adatok hiányában, tékozlást még következtetni sem lehet, a többi tanú előadásából ennek ellenkezője tűnik ki. (91. ápr. 29. 707. J. 91. 77.) 4—5. Bp. tábla: A kereset annak tartalma szerint alp.-nek gyenge elméjüség miatti gondnokság alá helyezésére van irányozva. Az 1877. XX. t.-cz. 28. §-ának b) pontja esetében, vagyis gyenge elméjüség miatt a gondnokság alá helyezést, az 1877. XX. t.-cz. 31. §. és az 1881. nov. 9. 3263. eln. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 30. §-a értelmében, a gondnokság alá helyezendő maga, vagy ennek felmenő, vagy pedig lemenő ágbeli nagykorú rokonai, továbbá a lemenő ágbeli kiskorú rokonok törv. képviselője és az 1885. VI. t.-cz. 3. §. értelmében pedig ezeken felül a házastárs kérelmezheti. Minth. pedig Sz. G. gondnokság alá helyezését a benyújtott keresetlevélből, ill. ennek csatolmányaiból kitetszőleg, nev. gondnokság alá helyezendőnek sógora és testéére kérelmezték, ezek pedig a fentebb hivatkozott törvények és rendelet szerint, arra nincsenek jogosítva és minth. a tszék ennek daczára a keresetet elfogadta, annak alapján az eljrást folyamatba tette és az ügyet érdemlegesen eldöntötte: nyilván semmiséget követett el, minélfogva az e.-biróság Ítélete, a megelőző egész eljárással együtt, hivatalból megsemmisitendő volt. — Curia: Hhagyja. (87. jul. 12. 4939. Ü. L. 87.31.) — Azonos: Bp. tábla: 38338/84. (Ü. L. 84. 19.) 6. Curia: Az ismeretlen tartózkodásu távollevőnek képviseletében felp.ségre csak azon gondnok lehet jogosítva, akit olyanul az 1877 : XX. t.-cz. 28. 31. és 32. §§-ai esetében a tv., ill. a gyámhatóság kirendel. (3897/84. Dt. X. 93.) 7. Curia : . . . Jóllelut K. Miklós gondnokság alá helyezve volt, mindazonáltal, miután felp. által neki júhiszemüleg kiszolgáltatott áruczikkek mindennapi ruházási szükségleteinek fedezésére vonatkoznak és vagyoni állásához képest túlságosnak nem tekinthetők, alp.-ek, mint nevezett K. Miklós gyermekei és örökösei az emiitett bolti czikkek árának müzetésére kötelezendők voltak. (430/85. J. 85. 86.) 8. Bp. tábla: Ha vki gondnokság a. van, de a gondnokság mszüntetése ir. kereset már beadatott, e körülmény nem akadályozza az ill. személy elleni ügy érdemi elintézését. (23624/85.)