Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

94 CSALÁDI JOG. A kiskorú ré- 1. Curia : A kiskorút az ellene indítóit perben nem a bíróság által szére kiren- kirendelt ügygondnok — ily gondnok kirendelésének perrendszerüleg helye delt gondnok, egyáltalán nem lévén •— haiiem csakis gyámja vagy az 1877 : XX. t.-cz. {1877: XX. t.- 30. §-ának a) p. esetében annak gondnoka képviselheti. E gondnok kirendecz.87.88. §§.) lése pedig a törv. 31. §-a érteim, nem a bíróságot, hanem a gyámhatóságot illeti meg. (85. jan. 10. 4952/84. Dt. X. 321.) 2. Bp. tábla: Tör fénytelen gyermek tartása iránti perben a kiskorú anyának az atyja — mint természetes és törvényes gyám — felp.-ként leléphet : nincs tehát ily esetben gondnok kirendelésének helye. (32293/85. Dt. XIII. 350.) 3. Curia: Az 1877 : XX. t.-cz. 87. és 88. §-ai értelmében a kiskorúakat gyámjuk, esetleg gondnokuk képviseli, a feníbrgó esetben azonban felp. alp. képviseletében a közgyámot vonta perbe. Ezen eljárás az 18S1: LIX. t.-cz. 39. §. i) pontjába ütközvén, az egész eljárást msemmisiteni kellett. (85. jan. 29. 8393/84. Dt. 289.) — 4. Bp. tábla: Minth. pedig az atya az 1877 : XX. t.-cz. 15. §. szerint kiskorú gyermekeinek törvényes képviselője s igy arra, h. az atya kiskorú gyermekeit képviselhesse, gyámhatósági engedély nem kívántatik, kétségtelen, h. a kiskorúak a msemmisittetni kért egyezség mkötésénél szabályszerűen képviselve voltak és igy az egyezség, ül. az arra vonatkozó eljárás msemmisitésének helye az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. i) és k) pontjai, ill. ugyanazon t.-cz. 50. §. alapján nem lehet. — Curia: Hhagyja. (88. jan. 12. 6384/89. Ü. L. 88. 5.) Gyámság és 1- ~Bp- tábla: Az 1877 : XX. t.-cz. 25. §-a értelmében az anyát kisgondnokság. korú gyermekének gyámsága feltétlenül meg nem illeti; nem illeti meg (1877: XX t.- különösen akkor, ha az elhalt atya végrendeletileg gyámot nevezett ki, a CZ41 ^8 18 5 ^ a gyámhatóság ebbeli minőségében megerősit, vagy utóbb azt elmoz'vi tcz 10^§ ] litván, helyébe más gyámot rendel. A kiskorúakat tehát ily esetben peres Anya mint ügyekben nem az anya. hanem a kinevezett, illetőleg a kirendelt gyám képgyám. viseli. A kirendelt gyám gyámtársnak nem tekinthető, mert az 1877 : XX. (Gyámtárs.) t _cz a gyámtárs intézményét nem ismeri. (27,631/85. Dt. XVI. 308.) 2. Bp. tábla: Felp. keresetét arra alapítja, h. alp. tulajdonjoggal megszerezvén azt az ingatlant, mely felp. atyja. P. Ferencz javára 1270 frt s jár.-ra be volt kebelezve, miután ebből a követelésből felp.-re örökség czimén 423 frt 337a kr. hárult, alp. nemcsak azzal az összeggel, hanem ennek 1873. aug. 20-tól járó 8"/„ kamatával is adóssává vált; minth. pedig alp. csak a tőkét fizette meg, őt a 445 írt 95 krban felszámitott kamat mfizetésére is kéri köteleztetni. Azonban felp. keresetével elutasítandó volt azért, mert felp. akkor, a mikor az emiitett örökség reá hárult, még kiskorú volt, alp. pedig mint gyámanya és mint özvegy, elhalt férjének hagyatékát törvénynél fogva használni jogosítva volt és pedig annál inkább, mert habár a a kérdéses 1270 frt követelés P. Ferencz hagyatékának tárgyalása alkalmával a 2 /. alatti czégzés tartama szerint, mint hagyatéki vagyon külön fel nem vétetett, mégis az egész hagyatéki vagyon haszonélvezete alp. javára biztosíttatott azzal a kikötéssel, h. kiskorú gyermekeit — ezek között felp.-t is — neveltetni és azok ellátásáról gondoskodni tartozik és mert alp. ama kötelezettségének, felp. elismerése szerint is, eleget tett, a tőkének felp.-re szállott részét pedig felp.-nek, ennek teljeskorusága elértekor az 1886. nov. 4-én lefizette; ilyen körülmények közt tehát felp. a kamatokra jogot nem tarthat. (89. ápr. 2.45,230,88.) Curia : Hhagyja. (90. febr. 20. 5008;89. J. 90.109.)