Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

54 T. VAGYONJOG. Kisajátítás. 9. Curia: Mindkél alsóbir. Ítélet mváltoztatik. Indokok: Az 1881: XLL 23., 25. §§. t.-cz. 23. §. értelmében a kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellel I eszJövendőbeli közlendő ugyan, azonban ugyanazon törvény 25. §-ának világos rendelkeáremelkedés a zése szerint a kisajátítási vállalat folytán remélhető áremelkedés a kártalaTeártalanitási uitási összeg meghatározásánál számításba nem vehető. A törvény által összegbe be előszabott ezen kölcsönös irányelvet szem előtt tartva, a meghallgatott szaknem .számit- értőknek, különösen B. János és M. Henriknek különböző kiindulási szemható. ponton alapuló és eredmény tekintetében lényegesen eltérő véleményére, — tekintettel a kisajátítási törvény 54. §-ára, — a kártalanítási összegnek meghatározása nem alapitható. mert a nevezett szakértők a kisajátítási törvénynek lent idézett 25. §-a ellenére számításba vették a becslési jegyzőkönyvhez ' . és • . alatt mellékelt azon eladási szerződéseket is. melyek a megnyitófélben levő és részben építkezés alatt álló Teréz-körutba eső. a kisajátítástól már ment és szabályozott háztelkek iráni a legutóbbi időkben köttettek, melyek árainak emelkedésére tehát már a kisajátítási vállalat fokozatos létrejötte gyakorolt befolyást: mert továbbá, nevezett szakértők a kérdéses házteleknek a kisajátítás folytáni megcsonkításából a fenmaradó résznek értékveszteségét következtették, a nélkül, hogy az értékveszteséget összegszerüleg meghatározták volna, és így tudni lehetne, hogy az általuk meghatározott kártalanítási összegből mennyi esnék az állítólagos értékveszteségre. De különben is ezen szakértőknek az értékveszteségre vonatkozó, állítása ténylegesen meg van czáfolva a becslési jegyzőkönyvhöz •/. alatt mellékelt szerződéssel, melynek tartalma szerint kisajátított S. Jakab a kérdéses 3962. hr. sz. belteleknek a kisajátítás után fenmaradt 18660 I00 • ölnyi részét ölenként 232 frl 50 krjával, összesen 43384 fri 50 kron adta el. Nem vétethetvén ezek szerint figyelembe a szakértők véleménye; miután a kérdéses telek beépítve és bérbeadva nem volt és miután az, hogy kisajátítást szenvedő a telket 72. évben mennyiért vette és mennyi kamatvesztesége és költsége volt. a becslés idejébeni ár meghatározásánál szintén nem érvadóm. — a kisajátított 4627 lon • öl terület kártalanítási árának megállapításánál az 1881: XLL t.-cz. 25. §-ának átmutatása szerint csakis a kisajátító fél részéről M—G. alatt felmutatott kisajátítási egyezségek, illetőlegadásvevési szerződések szolgálhatnak zsinórmértékül. Mivel pedig ezekből kétségtelenül kiderül, hogy a Teréz-körutba eső telkek kisajátítási, illetőleg eladási ára a kisajátító által megajánlott 100 frtot • ölenként egy esetben sem haladta meg; sőt a most kérdéses telek közvetlen szomszédságában levő 3963. hr. sz. teleknek bejegyzett része is a P. alattinak tanúsítása szerint • ölenként szintén csak 100 Irton sajátíttatott ki, illetőleg kárpótoltatott: mi ok és alap sem forog fen arra nézve, hogy a 3962. hr. sz. telekből kisajátított 4037 100 • ölért a kártalanítási összeg • ölenként 100 Irinái magasabb összegben állapíttassák meg. (86. jun 1. 3035. Dt. XIV. 304.) 25., 52. §§. III. Curia: Mindkét alsóbb bíróság határozata mváltoztatik. InSzakértők vé- doliok: Ugy a kisajátító, mint a kisajátítást szenvedő léi részéről felsorolt leménije. Töké- idegen belsőségek nem lévén sem a helyi fekvés, sem alak, sem az átruhásiti's kamat- zás ideje tekintetben a most kisajátítás alatt álló 3655. hrsz. telekkel összelába. hasonlíthatók; a kártalanítási összegnek az 1881: XLL t.-czikk 25. §-a értei mébeni meghatározásának csakis a szakértők többségének a tényleges bérjövedelemre alapított és kellőleg indokolt véleménye lehet irányadó és pedig annyival is inkább, mert a kártalanítás mérve az idézeti §. szellemé-