Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

54 T. VAGYONJOG. Kisajátítás. 9. Curia: Mindkél alsóbir. Ítélet mváltoztatik. Indokok: Az 1881: XLL 23., 25. §§. t.-cz. 23. §. értelmében a kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellel I esz­Jövendőbeli közlendő ugyan, azonban ugyanazon törvény 25. §-ának világos rendelke­áremelkedés a zése szerint a kisajátítási vállalat folytán remélhető áremelkedés a kártala­Teártalanitási uitási összeg meghatározásánál számításba nem vehető. A törvény által összegbe be előszabott ezen kölcsönös irányelvet szem előtt tartva, a meghallgatott szak­nem .számit- értőknek, különösen B. János és M. Henriknek különböző kiindulási szem­ható. ponton alapuló és eredmény tekintetében lényegesen eltérő véleményére, — tekintettel a kisajátítási törvény 54. §-ára, — a kártalanítási összegnek meghatározása nem alapitható. mert a nevezett szakértők a kisajátítási tör­vénynek lent idézett 25. §-a ellenére számításba vették a becslési jegyző­könyvhez ' . és • . alatt mellékelt azon eladási szerződéseket is. melyek a megnyitófélben levő és részben építkezés alatt álló Teréz-körutba eső. a kisajátítástól már ment és szabályozott háztelkek iráni a legutóbbi időkben köttettek, melyek árainak emelkedésére tehát már a kisajátítási vállalat fokozatos létrejötte gyakorolt befolyást: mert továbbá, nevezett szakértők a kérdéses házteleknek a kisajátítás folytáni megcsonkításából a fenmaradó résznek értékveszteségét következtették, a nélkül, hogy az értékveszteséget összegszerüleg meghatározták volna, és így tudni lehetne, hogy az általuk meghatározott kártalanítási összegből mennyi esnék az állítólagos érték­veszteségre. De különben is ezen szakértőknek az értékveszteségre vonat­kozó, állítása ténylegesen meg van czáfolva a becslési jegyzőkönyvhöz •/. alatt mellékelt szerződéssel, melynek tartalma szerint kisajátított S. Jakab a kérdéses 3962. hr. sz. belteleknek a kisajátítás után fenmaradt 18660 I00 • ölnyi részét ölenként 232 frl 50 krjával, összesen 43384 fri 50 kron adta el. Nem vétethetvén ezek szerint figyelembe a szakértők véleménye; miután a kérdéses telek beépítve és bérbeadva nem volt és miután az, hogy kisajátítást szenvedő a telket 72. évben mennyiért vette és mennyi kamat­vesztesége és költsége volt. a becslés idejébeni ár meghatározásánál szintén nem érvadóm. — a kisajátított 4627 lon • öl terület kártalanítási árának megállapításánál az 1881: XLL t.-cz. 25. §-ának átmutatása szerint csakis a ki­sajátító fél részéről M—G. alatt felmutatott kisajátítási egyezségek, illetőleg­adásvevési szerződések szolgálhatnak zsinórmértékül. Mivel pedig ezekből kétségtelenül kiderül, hogy a Teréz-körutba eső telkek kisajátítási, illetőleg eladási ára a kisajátító által megajánlott 100 frtot • ölenként egy esetben sem haladta meg; sőt a most kérdéses telek közvetlen szomszédságában levő 3963. hr. sz. teleknek bejegyzett része is a P. alattinak tanúsítása sze­rint • ölenként szintén csak 100 Irton sajátíttatott ki, illetőleg kárpótolta­tott: mi ok és alap sem forog fen arra nézve, hogy a 3962. hr. sz. telekből kisajátított 4037 100 • ölért a kártalanítási összeg • ölenként 100 Irinái magasabb összegben állapíttassák meg. (86. jun 1. 3035. Dt. XIV. 304.) 25., 52. §§. III. Curia: Mindkét alsóbb bíróság határozata mváltoztatik. In­Szakértők vé- doliok: Ugy a kisajátító, mint a kisajátítást szenvedő léi részéről felsorolt leménije. Töké- idegen belsőségek nem lévén sem a helyi fekvés, sem alak, sem az átruhá­siti's kamat- zás ideje tekintetben a most kisajátítás alatt álló 3655. hrsz. telekkel össze­lába. hasonlíthatók; a kártalanítási összegnek az 1881: XLL t.-czikk 25. §-a értei mé­beni meghatározásának csakis a szakértők többségének a tényleges bér­jövedelemre alapított és kellőleg indokolt véleménye lehet irányadó és pedig annyival is inkább, mert a kártalanítás mérve az idézeti §. szellemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom