Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

í. VAGYONJOG. 39 szerződés kötéséről rendelkeznek, a haszonbérlet nem az árverés lénye Közös tulaj— mint az ajánlatok kipuhatolásava szolgáló mód, — hanem csak az írás- don. beli szerződés megkötésével tekinthető létrejöttnek és ebből lólyólag alp.-ek azon védekezése, hogy fclp. az árverést megtartó szolgabiróval kötötte meg a szerződést és az eljárásnak megsemmisítése folytán a szolgabíró volna felelős, alappal nem bir; de kiderül a jelzett tényállásból az is. hogy az egész eljárás és a szerződés megkötése is a fentnevezett birtokosság nevében történt és í'elp. csak a birtokossággal mint testülettel állván jogviszonyban, esetleges követelését csak ez ellen, nem pedig vele személyes szerződéses viszonyban nem álló egyes birtokosok ellen érvényesítheti és e tekintetben nem tesz változást az sem, hogy a bérbeadást csak a birtokosság többsége határozta el és a kisebbség az ellen tiltakozott, mert felp. a szerződést nem a többséggel, hanem a testülettel kötötte és így csak ettől követelheti ezen szerződés teljesítését, esetleg tényleges kára megtérítését. A mennyiben tehát felp. keresetét nem a birtokosság mint testület ellen indította. 6'1 ezzel elutasítani kellett, stb. (87. máj. 4. 6781. J. 87. 126.) II. Curia: Mindkét alsóbiróságnak ítélete mváltoztatik. felp.-ek a Közös vagyon haszonbérletből kimozditás iránti keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Kö- kezelése, zös vagyon kezelésének módja iránt rendszerint a tulajdonostársak többsége határos. Ehhez képest tekintve, hogy nem vonatott kétségbe, hogy a 2'/. sz. alatti szerződést aláirt közbirtokosok a tulajdonostársak többségét képezik : lekintve továbbá, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező kérdéses italmérési jog haszonbérletének 1886. évi január hó 1-étől számított 3 évre meghosszabbítása iránti kijelentés minden fentartás nélkül történvén, ezzel szemben felp.-ek tartoztak volna bizonyítani, hogy a többi birtokosok hozzájárulásának feltétele alatt történt a haszonbér tartamának meghosszabbítása, ezt azonban mivel sem bizonyították; ugy tekintve, hogy azon felp.-i előadás, hogy a kérdéses italmérési jognak haszonbérbe adására nézve a nyilvános árverési ut lett volna gyakorlatban, megezáfoltatik már a 2". szám alatti korábbi haszonbéri szerződéssel, mely ugyanis nem ily uton jött létre ; tekintve végül, hogy felp.-ek az 1886. évi első negyedre járó haszonbérrészietet a 3. szám alatti tanúsága szerint alp.-től felvették: mindezeknél fogva a haszonbéri szerződés a 2. sz. alattiban foglalt záradék tartalma szerint érvényesen meghosszabbítottnak és teljesedésbe jutottnak lévén tekintendő : mindkét alsóbiróságnak Ítéletét mváltoztatni és felp.-eket a haszonbérletből való kimozditás iránti keresetükkel elutasítani kellett. (86. jnn. 13. 4385. sz., J. 86. 170.) III. 1. Curia: Mindkét alsóbiróság 'ítélete mváltoztatik s felp. kere- Közös vagyonsetével elutasittatik. Indokok: Jóllehet felp. a keresetlevél mellett A. alatt nák termécsatolt telekkvi kivonattal bizonyította azt, hogy a keresetben körülirt in- szetben meggatlannak ő is egyik tulajdonostársa, mindamellett felp. keresetének helyt osztása. adni nem lehetett; mert felp. keresetét nem a tulajdonjog arányában őt jogszerüleg megillető közös tulajdonjog gyakorlata érvényesítésére, a közös birtoklás tűrésére, hanem határozott átengedés végett indította ; mert alp. tagadásával szemben azt, hogy az osztatlan tulajdonjog gyanánt bekebelezett kereseti ingatlan, habár telekkvön kivül, mindegyik tulajdonostárs beleegyezése mellett természetben már megosztatott volna, elfogadhatólag nem bizonyította ; már pedig mindaddig, mig a tulajdonostársak közt a tulajdoni arány megállapítva s a vagyonközösség annak utján megszüntette nem lesz. a