Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

4ii t. VAGYONJOG Közös tulaj- közön ingatlan egy részének természetben való kiadására irányzott híreseinek don. minden jogos alapja hiányzik ; végül mert, ha a kereseti kérelemben a közös birtokba adás, mini kisebb, benl foglaltnak vétethetnék is, a fenforgó cselbon azl itiMelileg elrendelni azéri nem leheloll. mivel lel)), egyedül sajál személyében lépvén lel. a birtoklási arányi lehűl a telekkvi állapol elleneié oly módon, mini azl a m.-biróságnak Ítélete tartalmazza, a telekkönyvi érA dekeltek meghallgatása nélkül megállapítani nem lehel. (SS. decz. IS. 8714. J. 89. 37.) 2. Azonos határozni: Bp. tábla: Miután közös birtoknál a telekkönyvi be* jegyzés csak annak bizonyítékául szolgál, hogy az egész ingatlan közös birtoka kikel, milyen hányadrészekben illet : a közös birtokosok egyike sincs jogosítva arra. hogy a tulajdoni hányadnak megfelelő, a lermészclben elkülönitetl részét tulajdonos társaitól kizárólagos birtokul követelhesse; annyival kevésbé, mert ilyen kérelem teljesítése a birtokközösség megszüntetését tételezi lel. (24.713/86., Curia hhagyta, Dl. XXIV. 354.) A telekkönyv- \\ |# Curia: A perköltség kölcsönös megszüntetése mellett mindkéi ben közösnek alsóbiróságnak ítélete mváltoztatik és felp. keresetével elutasittatik. Indofel'tüntetett, ^ok: Az ellenirathoz 3. sz. a. csatolt bizonyítvány és a/, ennek tartalmát tényleg meg- megerősített tanuk vallomása állal perrendszerüen bizonyítva van, hogy osztott vagyon, peres felel,- által a vagyonközösség tényleg meglett már szüntetve, és a ]>. 74. sz. ttkvben foglalt ingatlanok a, felek között természetben tényleg megosztattak, és azokat ezen osztálynak megfelelően huzamos idő óla hirják és használják. — Ily körülmények mellett tehát, habár az említett teíekköny állása szerint peres felek közi a tulajdon közössége mellett az arány egyenlőnek van is kitüntetve, felp. kéréseiének sajál lénye ellenében helyt adni annyival kevésbé leheteti, mert teljesen öt terhelte annak bebizonyítása. hogy a közösségnek jelzett módon megszüntetése és a természetbeni megosztás nem volt régleges, erre nézve azonban mi bizonyitékol sem nyújtott (90. ápr. 22. 9129. .1. Sz. II. 666.) 2. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete azon részében, mely szer in I a vázrajzon/)-el kijelöli 4-44 öl i444 ,00 széles és 231 [~Jöl területű rész. továbbá a vázrajzon c-vel jelöli 6'56 636/l00) öl széles és 331 [~Jöl területű rész alp.-ek L. Terézia és I.. Eleonórának ítéltetett, mváltoztatik. s ezen területek a vázrajzon 962. c) és d) belük alatt kitüntetett területhez tartozóknak kimondatván, a d). c), f) és e) alatli egész terüld felp.-éknek iléllel lek meg. egyenlő azaz fele arányban. A kunyhóra vonatkozólag a tábla ítélete hagyatott helyben, azon részében pedig, mely szerint L. Terézia és Eleonóra a vázrajzon a) és 6) belükkel jelzett részt kapják és közöttük meg nem egyezés esetén sorshúzás rendeltetett, ugy szintén a mennyiben a felek arra jogosíttattak, hogy az ítélet foganatosításai ;i per Imájánál végrehajtás utján kérhessék, érintetlenül hagyatik. Indokolás: Azon körülményt, hog) peres felek a kérdéses szőlői 1880. évtől a természetben felosztva és elkülönítve bírják és használják a B. a. vázrajznak megfelőleg. a perben mindannyian beismerték, valaminl kétségtelen az is. hogy mindenik peres fél a maga részéi önállóan, a többiek minden befolyása és beavatkozása nélkül müveilelte és termését külön beszedte : minthogy pedig alp.-ek azon állításukul, hogy a felosztás csak a használat és müveltetés indokából történt, de azl véglegesnek nem tekintették, mivel sem igazolták, de a természetbeni felosztás és birtokbavétel, valaminl azon tény. hogy a szőlőt felosztotl .illa-