Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
36 I. VAGYONJOG Tulajdon. totl fel, ezen imaszéksor felállítása által, habár a kilátás ez által a hátsó sorokból csökkeni is. felp. neje imaszékének tulajdonképeni rendeltetésében zavart nem okozott. A dolog ily állásában azon kereseti kórelemnek, hogy alp. hitközség felp. neje részére az újonnan felállított széksorban egy uj székel adjon, avagy a régi szék visszavétele mellet! ennek állítólagos 2<»0 frt eredeti vételárát felp.-nek megfizesse, annál kevésbé lebetetl helyi adni. mert egymagában valamely imaszéknek megszerzése a szerzőt csak arra jogosítja fel. hogy a templomban az isteni tisztelet, alatt ülhet és csak ma f/áru a megszerzett helyre ad használati jogot, annálfogva n*m tekinthető, ellenkező kikötés hiányában. a minőt pedig felp. nem bizonyított, o'y szerzésnek, amely magát a hitközséget, fagyi* az összes hivők egyetemét a templom feletti tulajdonjogában olykép korlátolná, hogy ezen az ő tulajdonát kép>zö templomépületben a hitközség szükségleteihez s a folyton szaporodó tagok számáhvz képest, az egyesek használatára átengedett imaszékek állagának sérelme nélkül, habár egyesek előtt felállítandó uj imaszéksor emelése által, változásokat /" tehessen és mert kivált felp. azt nem is állította, hogy ő oly feltétel alatl szerezte volna meg neje székéi a volt első sorban, hogy a hitközség azon jogáról lemondoll. miszerint ezen sor elé ujabb széksori emelhessen. Nem lé-vén tehát ily helyzetben az megállapítható, hogy alp. felp. nejét imaszékének használatában jogellenesen megháborította, sem az. hogy ennek szerződésellenes cselekmény által vagyoni, illetve magánjogi kárt okozóit : felp. keresete egészen alaptalannak bizonyult : miért is öl az elsőbirói itélel mváltoztatásával elutasítani kellett. Cnria: A bp. tábla Ítélete hhagyatik. (89. oki. í». 1180. .1. 8!). '-05.) Közös tulaj- I. Mv. tábla: Az elsőbiróság ítélete mváltoztatásával felp. keresetével don. * fellétlenül elutasittatik, stb. Mert felp. kárköveteléséi a közte és alp.-ek köAközbirtokos- zött fennállót! haszonbéri viszony megszüntetéséből származtatja: tekintv< ság egyestag- azonban, hogy a kérdésben forgó italárulási jog árverés utjáni haszonbérbe jai által kö- adását alp.-ek egy részének kérelmére ugyan, de a szolgabíró határozta el tött szerződés- és eszközölte, a szolgabíró ezen tényei pedig nem az alp.-ek. hanem l> ért való fele- .Márton és társai felebbezése folytán felsőbb hatóságilag megsemmisíttettek lösség. és annálfogva ugy az árverés, valamint az annak alapján létrejötl V'.. a. szerződés hatályukal vesztették, felp. a hatóságilag eszközlötl haszonbérbe * L. a birtokhá- adás felsőid) hatósági megsemmisítése folytán alp.-ek ellen kártérítési igényt borításra és alább anna] |<(.V('.S|„'. támaszthat, mivel alp.-ek a beszerzel I közigazgatási iratok tanúsítása szeriül a szolgabíró által eszközölt haszonbérbeadást, a mennvinyokia, a tulaj- ° iloui pörre és — ben az azt megsemmisítő alispáni határozató! megfelebbezték, megtartani a kötelmi jogi igvekeztek. stb. Í8ő. jan. 22. 428.) részben - a tár- Ouria: A m.-bíróság ítélete hhagyatik. Indokok: A perhez csatolt sasagi viszonyra |t5zjgazgat^gi iratokból kiderül, hogy kishánva és Kisbám ;i-111\ asa birtovonatkozo háta- ° ° . \ rozatokaf is kossága a korcsmajognak 3 évre leendő haszonbérbe adását elhatározván, ennek árverésen leendő foganatosításáért a közigazgatási hatóságol megkereste, mire az árverés elrendeltetett és 187Ő. évi január 12-én foganatosíttatott, ennek megtörténtével pedig az I87ó. deczémber 20-án tarlóit birokossági gyűlésen felveti jegyzőkönyvben hozott határozal értelmében a. haszonbéri szerződés megkötésére meghívott birtokossági tagok felp.-sel a ('.. a. haszonbéri szerződést megkötötték és ez tényleg éleibe lépett. Már ezen tényállásból is kitetszik, hogy jelen bérbeadási eljárásnál a szolgabíró csak mint megkereseti közeg járt el és miután az árverési feltételek írásbeli
