Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

[. VAGYONJOG 31 állítja, hogy alp.-ek abból 96 négysz.-ölef jogtalanul elfoglaltak volna. Azon Tulajdon. kérelemnek pedig, hogy alp.-ek az emelt épületnek hhordatására köteleztessenek, nem lehetett helyi adui már azért sem. mert felp. sem tagadta, hogy alp.-ek már az 1876. évben felemelték az épületet és azl sem vonták kétségbe, hogy a község — holoü. erről tudomással kelleti bírnia — nem tiltakozót! ae építkezés ellen, ezen esetben pedig figyelemmel az o. b. ért. 21. g-a által e részhon érvényben tartót! o. p, á. tÖrv. 418. §-ára, a község a legjobb esetben is csupán a beépített terület értékének megtérítéséi követelhetné, nem pedig az épület elhordatásái stb. (86. máj. 5. 55.328/85.) Curia: A mbiróság ítélete hhagyatik, főleg azért: .Mert ha bebizonyítottalak vétetnék is a peres felek egyetértésével kinevezeti szakértőnek véleménye alapján az. hogy az alp.-ek által építtetett ház nagyobb része az iirbéri térképén kitüntetett határvonalon lul a felp.-t illető köztéren fekszik, mely körülmény az alp.-ek részéről 2. sz. alatt csatolt mérnöki térrajzzal i> támogatva van. az pedig, hogy több tanúnak vallomása szerint a kérdéses határvonal az úrbéri térképen kijelölt határvonalnál is beljebb az alp.-ek telkére esnék, annak is figyelembe vételével, hogy emez adatok ellen a jelenlegi határvonal jogos birtoklását alp.-éknek kellene kimutatni, nem zárhatná ki annak megállapítását, hogy az úrbéri térképen kitüntetett határvonalon kivül eső terület alp.-ek telkéhez csakis foglalás utján juthatott : még sem lehetne a visszahelyezés és az épület elhordatására irányzott kérelemnek helyet adni azért ; mert a mint a másodbirőság által tüzetesebben kiemeltetett, felp. község a kétségtelen tudomásával még 1876. évben történt építkezést nem akadályozván, legjobb esetben is csak a beépített terület értékének megtérítését, követelhetné. Az alp.-ek telkére vezető utat illető kereseti kérelemmel pedig felp. a tanuk vallomásánál fogva s a szóban forgó köztérnek eddigi rendeltetésére való tekinteten felül még azért is helyesen utasíttatott el, mert a mennyiben felp. ama közteret a jövőben eddigi rendeltetésétől eltérő használatra kívánja fordítani s e végből tartja szükségesnek az eddigi használat megszüntetését, annak esetleges eszközölhetése nem a jelen perutra tartozik. (86. decz. 20. 5455. P. T. XIII. 19.) 2.. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete mváltoztattatik és felp. keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Jóllehet a per tárgyát képező ingatlan tulajdonjoga felp. nevére van bekebelezve és a tulajdonost rendszerint a birtok is megilleti: még sem lehetett, a keresetnek helyt adni. mert felp. a keresetben önmaga előadta, hogy jogelődje br. S. Friderika 1882, év őszén megengedte {'.. Mártonnak, hogy a kérdéses telken a ma is rajta álló házát felépíthesse ; ily esetekben pedig az osztr. ptkv. 418. §-a, értelmében a földtulajdonos csak a földnek közönséges értékét követelheti és miután alj), város a kérdéses házal C. Mártontól megvette, erre vonatkozólag a jogelődje állal megszerzett jogokba lépett, másrészt pedig felp.. a mikor az ingatlant b. S. Friderikától megvette, tudta, hogy 556. hr. sz. birtok részletén idegen épület áll: a fenlhivalkozott törvényre fektetett alp.-i védekezésnek helyt adni. és felp.-t a tulajdonjog elismerésére és az épület eltávolítására irányzott keresetével elutasitani kellelt. Magától értetődik, hogy felp.-nek a lelek értékének megtérítésére követelési, illetve kereseti joga fonni arad. stb. iS!). jun. <>. í)7í)S. Dl. XXIII. 219.) 3. Bp. tábla: Epületek, törvényeink értelmében, azon ingatlan tartozékát képezik, a melyen azok emeltetlek s ennélfogva az idegen lelken