Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

32 I. VAGYONJOG. Tulajdon. való építkezés által az épület tulajdonát megszerezni nem lehet. (8112/85. Dt. XIII. 314. 4. Azonos: J. K. 90. 52.) 5. Curia: A tulajdonos oly építkezést, mely az ingatlana légürébe nyúlik, tűrni nem köteles. (90. okt. 9. 2931. J. Sz. Ili. 697.) Hatiirfal tu- VI. A pestvidéki tszék: Alp. köteleztetik az A. alatti vázrajzban b. e., lajdona. a B. alatti vázrajzban pedig d. k. betűvel jelzett kőfalat felp. kizárólagos birtokába bocsátani, s alp. köteleztetik a kőfalnak a B. alatti vázrajzon g. h. i.-vel feltüntetett részen általa felrakatott falrészt leszedetni s a fal­keritést az előbbi állapotnak megfelelőleg jókarba hozni. Indokok: Felp. a hit alatl kihallgatott P. J., P. Antal, R. Mihály és S. L. egybehangzó vallo­jnásaival bebizonyította, miszerint a per tárgyát képező kőfalat mindenkor a felp. tulajdonát képező 384. hrsz. birtokrész tulajdonosa javíttatta, sőt 11. Mihály tanú vallomásával még arra is állíttatott félpróba erejű bizonyí­ték, hogy a peres falnak az árviz által romba döntött részéi az emiitett 384. hrsz. a. ingatlan akkori tulajdonosnője építtette fel; minthogy pedig okszerűen az következtetendő, hogy a két birtokrész között álló falkerités annak a tulajdona, a ki azt tataroztatja és javíttatja, alp. pedig a felp. részé­ről felhozott bizonyítékok ellen semmi oly bizoyitékot nem hozott fel, mely­ből az lenne következtethető, hogy a per tárgyát képező fal az ő tulajdonát képezi, annálfogva alp.-t a kőfalnak birtokba bocsátására s az általa fel­rakott falrésznek lebontására kötelezni kellett. (85. jun. 3. 911.) Bp. tábla: Az elsőbiróság ítélete indokaiból hhagyatik. (86. febr. 18. 31,667/85. sz.) Curia: A mbiróság Ítélete az abban felhívott és az alábbi okok­hói hhagyatik. Indokok: Mivel alp. telke magasabban fekszik, mint felp.-é és a kérdés alatti kőfal felp.-nek alacsonyabban fekvő telkén emelteteti, hhagyni kellett az alsó bíróságok Ítéletét, mert e körülmény nyilván tanú­sítja, hogy a kőfal az alacsonyabban fekvő telekbe tartozik, következve az •ellenkező bizonyítása nélkül azt kell vélelmezni, hogy a kőfal annak tulaj­dona, a kié az alacsonyabb fekvésű telek. (86. szept. 14. 2544. P. T. XIII. 6.) A tulajdonos VII. 1. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete mváltoztatik, felp. kerese­joga ablaknyi- lével elutasittatik. a perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: fására. A tulajdonjogból kifolyólag a mint felp. saját házának falán ablakot nyitni. ugy viszont alp. tulajdonát képező telkén a felp. házának falán nyitott ablak­nak tekintetbe vétele nélkül, kőfalat, kerítést vagy épületet emeltetni jogosítva van, és szabad rendelkezésében csak az esetben lenne korlátozható, ha a szom­széd telek tulajdonosa, t. i. felp., tilalmi vagy szolgalmi jogot szerzett, ezt azonban bebizonyítani tartozott volna, s minthogy felp. ez irányban kellő oly bizonyítékot, melynek alapján alp.-t tulajdonának szabad rendelkezésében és korlátlan használatában gátolni, illetve attól eltiltani lehetne, fel nem hozott, egymagában pedig az által, hogy felp. házának falán az ablaknyitást alp. megengedte, felp. szolgalmi jogot nem nyert, mert felp. mint tulajdonos saját házának falán alp. engedélye nélkül is nyithatott ablakot, tényleg nem alp. engedélye, hanem saját jogán nyitott ablakot, s mert felp. nem is állí­totta, hogy alp. saját telkén őt mint tulajdonost megillető korlátlan rendel­kezésről, akár az ablaknyitás megengedése alkalmával, avagy később lemon­dott volna. (88. nov. 23. 4058. Dt. XXIV. 95.) 2. Azonos határozat: 4425 89. C. (J. K. 89. 540.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom