Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 325 köti ezték, h. ha felp. az átváltoztatást sikerrel eszközlendi és ők az uj Megbízás, kölcsönl elfogadják, eljárását 1000 írttal fogják díjazni, a mely összegből [. r. alp. 350 frtot, II. r. alp. 650 frtot fog fizetni. Felp. megbízatásában sikerrel járt el és az alp.-ek aranykölcsön tartozásaiknak papirkölcsönre leendő átváltoztatását az osztr. ált. földhitelintézetnél az alp.-ek által szabott feltételek mellett, h. t. i. a záloglevelek folyó ára 98 frton alul nem állott s h. a visszafizetési részlet 6°/0-nál magasabb nem volt, kieszközölte, a mint is ezt, a nevezett intézetnek felp.-hez intézett, 1882 május 1-én kelt levelei tanusitják. Alp.-éknek felp. által erről való értesittetésük után az 1882 jun. 3-án kelt E. alatt levelet intéztek felp.-hez, a melyben felhatalmazzák őt, h. a kölcsönnek átváltoztatását a fennebb nevezett intézet leveleiben kitelt feltételek mellett immár eszközölje, ezzel tehát alp.-ek a kölcsönt elfogadták és felp. irányában vállalt dijazási kötelezettségűk előállott, nem \ ('telhetvén figyelembe alp.-ek azon kifogása, h. a kölcsön nem vált volna előnyükre, mert ez a díjazás feltételéül kikötve nem volt, sem azon körülmény, h. a kölcsön átváltoztatása foganatba nem ment, mert ezt saját cselekményük által hiúsították meg és nem felp. mulasztásának volt kifolyása. Mindezeknél fogva alp.-eket marasztalni kellett. (85. decz. 3. 6317. Dt. XIII. 258.) V. 1. Lfi.: Oly egyén, ki a más tjdonát képező dolgot a tjdonos bele- Megbízás nélegyezése nélkül, habár annak tudtával, gondviselés végett saját házához visz, kuli ügyvitel. megbízás nélküli ügyvivőnek lévén tekintendő s mint ilyen a cselekményei vagy mulasztásai által okozott kárért felelni tartozván: ha a dolog nála elvesz, annak értékét megtéríteni tartozik. (78. jun. 25. 6177. Dt. r. f. XXII. 83.) 2. Lfi.: A megbízás nélküli ügyvivő a dolog tjdonosától követelheti befektetésének azon értékét, melylyel a tárgy a befektetés által értékében oiövekuhtt. (81. jul. 25. 4660. Dt. r. f. XXVIII. 97.) í. Lfi.: Utalványozás esetén az utalványosnak az utalványozott adós Utalvány.* ellen csak abban az esetben van keresetjoga, ha az az utalványt elfogadta, mert ellenkező esetben a tökéletlenül maradt utalvány keresetjogot nem ad. * Nem kereske(78. jul. 22. 6452. Dt. r. f. XXII. 27.) delmi2. Bp. tábla: Hhagyja; mert: az utalványozás teljességéhez az utalványozó az utalványozott és az utalványos megegyezése megkívántatik. Éneikül az utalványos csak azon felekre nézve bir hatálylyal, akik egymás között megegyeztek. E szerint alp.-nek felp.-ek irányában való személyes kötelezettsége csak akkor lett volna megállapítható, ha felp.-ek az utalványozáshoz szintén hozzájárultak és az utalványozás teljességéhez szükséges hármas megegyezés létrejött volna. Felp.-ek azonban azt, h. a kereseti követelésre nézve a C) alattiban alp. és EL T. között létrejött utalványozáshoz hozzájárultak és azt elfogadták, nem bizonyították be. mert a G) alatti szerződés felp.-eknek hozzájárulása nélkül lett megkötve, azon körülmény pedig, h. felp.-ek az esedékes kamatokra történt fizetéseket alp.-től elfogadták, magában véve az utalványhoz való hozzájárulásra nézve bizonyítékot nem képez, jelen esetben annyival kevésbé, mert felp.-ek beismerték, h. alp. jogutódjától S. F.-től a későbbi kamatfizetéseket szintén elfogadták. Curia: Hhagyja. Indokok: Azt vitatják ugyan felp.-ek, h. az eladó és alp. vevő közötti utalványozást az által tényleg elfogadták, mivel az alp. által kereseti követelésük után fizetett kamatokat fölvették. De ezen kamalfölvételből az utalványozásnak felp.-ek részéről elfogadására és ahhoz való hozzájárulásukra még jogilag következtetés nem vonható, mivel az utalva-