Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 311 V. Bp, tábla: A kedvezményezettet (feleség) illető életbiztosítási összeg Ajándékozás, reá nézve ajándékozásnak vétetvén, kimondatott, h. a biztositott adósságaiért Akedveza kedvezményezett az ajándékozott összeg erejéig felelős. Ennélfogva, a ; életbizmennyiben a lenti adósságokat készfizetői kezesi minőségben kifizette, kész- ^0SHási összeg, fizető kezes társától nem követelheti a kifizetett összegek felének megtéri- mint léséi, mert ez által ennek kárával gazdagodnék. (14965/86. Dt. XVI. 301.) ajándékozás. VI. 1. Curia: 0. György másodrendű alp. beismerte, h. ő a kereseti Ajándékozás részvényeket, helyesebben üzletrészeket, számszerint 5 darabot, a 123. számú részvényeknek könyvecskében leánya néh. 0. Malvin nevére vette, ill. annak nevére állit- más nevére tattá ki a >bácsi segélyszövetkezetnél*. Ezen tényével másodrendű alp., az íratása által. üzletrészek tényleges átadása és alakszerű szerződés nélkül is. határozott kifejezést adott annak, h. azokat nevezett leánya részére szerezte, ill. neki ajándékozta, annál inkább, mert a bácsi segélyszövetkezetnek a perhez csatolt alapszabályai szerint, az 1875. XXXVII. t.-cz. 233. stb. §-nak is megfelelőleg, a szövetkezet üzletrészei nem bemutatóra, hanem bizonyos névre, t. i. a szövetkezeti tagok neveire szólnak, és azok tulajdonának átruházása csakis az alapszabályok 16. §-ában meghatározott módon történhetik. Ezzel szemben tehát másodrendű alp.-nek azt az előadását, h. ő az általa vett üzletrészeket részben csupán azért állíttatta volna ki leányai nevére, h. a szövetkezetnél több szavazattal birjon, figyelembe venni nem lehetett. (87. okt. 4. 2191. Dt. XIX. 3.) 2. Curia: A peres felek kölcsönös beleegyezéséből, valamint az alp. által a tárgyalás során felhozott adatokból nyilvánvaló, h. a kereseti részvény felp. nevére alp. kívánatára állíttatott ki és felp. nevén áll. Ezen bebizonyított tények által pedig formaszerü szerződés nélkül is határozott kifejezést nyert alp.-nek azon akarata, h. a szóban forgó részvényt felp.-nek ajándékozta, mivel különben mi értelme sem volna annak, h. azt felp. nevére állította ki. Minthogy pedig az ajándékozó az ajándékot a hálátlanság eseteit kivéve vissza nem vonhatja, h. pedig felp. alp. irányában oly hálátlanságot követett volna el, mely a visszavonásra elégséges alapul szolgálhatna, alp. nem bizonyította; minthogy továbbá alp. azt sem igazolta, h. a felp. nevére szóló s igy annak kizárólagos tjdonát képező részvényt utóbb megszerezte volna, alp. az elfogadható ok nélkül visszatartott részvény kiadására az e.-biróság által helyesen köteleztetett. A kereset benyújtását megelőző időről követelésbe vett osztalék megtérítésére azonban alp. kötelezhető nem volt. Meri alp. mint ajándékozó, az ajándék igénybe vétele, ill. az ahhoz való jog érvényesítése előtt sem rosszhiszemű birlalónak, sem késedelmesnek nem tekinthető: következőleg az előbbi időre jóhiszemüleg elvett haszonvétel megtérítésére sem kötelezhető, stb. (84. máj. 21. 6934. Dt. IX. 6.) VII. Curia: Elutasítandó volt a kereset, mert az A) alatt mellékelt A megajándé1881. jun. 13-án kelt házassági szerződés 2. pontjában alp. az 500 írtnak kozott jogutók jegyajándékul kifizetését csak J. Mária kezeihez igérte és igy ezen kötelezés dánok követeáltal követelési jogot csakis .1. Mária nyert és felp.-nek a 6. pontban egyedül lési joga az az biztosíttatott, h. a megkapott jegyajándék illeti meg őt a nőnek magtalan ajándékozóval halála esetére; ezzel azonban nem ruháztatott reája azon jog, h. a még ki nem szemben. fizetett és .1. Mária által át sem vett jegyajándék kifizetését követelhesse : felp.-nek az ezen pontban biztositott joga tehát csak a Mária által esetleg már átvett, megkapott jegyajándékra vonatkozik. (85. nov. 12. 3331. J. 85. 89.)