Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 305 VIII. 1. A nyitrai tszék: Felp. a kereseti atyaság bebizonyítására más Törvénytelen bizonyíték hiányában a főesküt törv. alakban perrenciszerüen felajánlván- gyermek taregyrészt tekintve, b. alp. a felp.-növeli nemi közösülésnek beismerése mel- tása. lett a felajánlott főesküt csakis oly módosítással, mely a kereseti atyaság A múltban lehetőségét ki nem zárja, fogadta el, másrészt tekintve, hogy N. Erzsébel fölmerült tarés B. Mária tanuknak hit alatti vallomása szerint felp.-nő a tanuk előtt tási dijai- is oly értelemben nyilatkozott, h. a kérdéses gyermek természetes atyja nem terhelik a t. alp. ; ezen körülménynél fogva a per elbírálásánál, tekintetlel, h. a fennebb atyát. — nevezett két tanú a felp. által tett s fennebb jelzett nyilatkozatánál együt- Szülési Tc'ólttesen jelen nem volt, s hogy a nyilatkozat egészen komolynak nem jellé- ség meg nem mezhető, s igy teljes bizonyítékul el nem fogadható, sem feltétlen maiasz- ítélése, mert talás, sem feltétlen elutasítás helyt nem foghat és tekintettel arra, hogy a nem forgott perben azon körülmény döntőnek jelentkezik, vájjon a természet szerinti fön csábítás. fogamzási időközben felp.-nő csupán alperessel és senki mással nem közösült, ezen körülményről pedig csakis felperesnő birhat közvetlen tudomással, igy az erre vonatkozó főeskü aprts 235. §-hoz képest felperesnőnek megítélendő vagyis az atyaság kimondása az eskü letételétől vagy le nem tételétől feltételezendő volt. A gyermektartási költséget illetőleg, miután törvényeink szerint a tartás költségei a gyermek 12 éves korának betöltéséig az apát terhelik és azokat barátságos megállapodás hiányában a bíróság állapítja meg, tek., h. alp. a keresetileg követelt költség mennyiségét kifogásolta, ezen költség a perfelek vagyoni és polgári állásukhoz mérten megállapítandó volt, stb. Az ezen tartási költségeken felüli kereseti követeléssel azonban felp.-nő feltétlenül elutasítandó volt, mert tek., h. felp.-nö nem is állította, miszerint alp. csábításai és Ígéretei folytán vele nemileg közösülvén, teherbe ejtetett, valamint, h. alp.nek azon állítása, h. közösülés fejében fejében felp.-nő egyéb kisebb ajándékokon felül készpénzt is fogadott el. a mennyiben erre vonatkozólag az alp. által felhozott főesküre felp.-nő nem nyilatkozott, valónak bizonyul, felp.-nőnek a gyermektartási költségen kivül más költségre törv. igénye nincs. Bp. tábla: Hhagyja. Curia: A m-birósági ítélet, azon változtatással hlmgyalik, h. tek. arra. h. a gyermektartás költségei felp. anyát is terhelik, az alp. által fizetendő gyermektartási költség havi 4 írtban állapiitatik meg azzal. h. ez a múltra tlézve egyszerre az illetékes gyámhatóságnál lefizetendő. (83. szopt. 2ő. 2839. Dt. VI: 158.) 2. Curia a tartásnak a múltban fölmerült költségeit is megítélte még : 90. máj. 8. 5682. (Dt. XXVI. 180.) IX. Curia: . . . Felek között e szerelmi viszonyt és alp. állal történt Écceptio pl. elcsábittatását felp. semmivel sem igazolta; ellenben a felp. által felhívott c. elfogadása K. Magdolna és B. András tanuk vallják, h. felp.-tői magától hallották, h. felperesnő fesfelp.-t egy keritönő, utóbb nevezett tanú szerint egy kuplerné vezette alp.-hez lett életmódja és h. K. Magdolna és Sch. Ferencz tanuk vallomásaiból az is kitűnik, h. miatt, felp. látogatásaiért alp.-tol különböző összegű dijat vett fel. Ezen tanúvallomásokból bebizonyult okszerű következtetés alapján tehát, a prts 155. §-a érteimében alp. kifogásának helyt adni és bebizonyitottnak tekinteni kellett, h. a gyermekek fogamzása idejében felp. oly életmódot vitt, melyben magát áruba bocsátotta, és h. nemcsak alp.-sel, hanem másokkal is nemileg közösült. Ily körülmények közt az atyaság alp. ellen bíróilag meg nem állapíttathatván, felp.-t keresetével az atyaságot illetőleg elutasítani kellett. (85. szept. 25. 5627. P. T. XI. 34.) Márkusi Felsó'birósági határozatok.