Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. Törvénytelen gyermek tar tása. Kártérítés, szülési és keresztelési költség meg nem ítélése. Az anyai, nagyapa előlegezte költség megtérítése a term. ni Ilit által.. — Szülés és gyermekágyi költség meg nem ítélése. és azért, mert ha í'elp. 12 évig elmulasztotta a gyermek tartása végetl alp.-t beperelni, alp. arra bíróilag nem kötelezhető, h. felp.-nek utólag egy összegben térítsen meg a tartás fejében bizonyos nagyobb összeget, melyet kisebb összegekben vagyoni állapotának netaláni veszélyeztetése nélkül fizethetett volna meg, s végre, mert felp. bármely okot arra, h. alp. beperlésében eddigelé gátolva lett volna, fel sem hozott. Alp. azonban a perköltségben marasztalandónak találtatott, mert a gyermek érdeke mkivánta, h. alp. ellenében kimondassék, h. ő a gyermek természetes atyja, mit alp. a per során is intagadván, ha felp. a főesküt leteszi, alp., mint a ki perre okot szolgáltatott, felp. pköltségének mtéritésére kötelezendő volt. (1889. okt. 25. 2136. J. Sz. I. 399. VI. 1. Munkamrdasztás, szülési és keresstelési költség iránti keresetével a Guria felp.-t. a két alsóbiróság Ítéletének helybenhagyásával, elutasította. (84. szept. 26. 3037. Dt. X. 59.) 2—4. Azonos határozatok : »a törvényes gyakorlat alapján« : Curia. 1890. jun, 6.. 7089. (Ü. L. (1.) 1890. 27.): — 1883. okt. 26., 6144. (Dt. VII. 1884. szept, 26., 3037. (Dt. X. 59.) VÍI. Brassói tvszék: Felp. azt, h. leánya V. Mária a kereset beadásakor kisk. volt és atyai hatalma alatt állott, tehát h. ő ennek nevében is fellépni jogositva volt, nem igazolta, az ettől született törvénytelen gyermek tartására előlegezett költségekre nézve pedig keresetében azt állitja. h. azokat az anya előlegezte ; ennélfogva ezeknek, vmint a szülési és gyermekágyi költségeknek, melyek szintén leányát, mint a törvénytelen gyermek anyját illetnék, megtérítését, mini különben is a gyermektartás irántival nem azon ogalapból származókét, ez iránti kereseti jogosultsága hiánya miatt a gyermektartás iránt beadott keresettel nem követelhette, s igy keresetének ezen ágával elutasítandó volt. A kereseti kérésnek a gyermek tartására vonatkozó részéhen alp. póleskütől feltételezetten volt elmarasztalandó, mivel a tanúvallomások félbizonyitékot adnak arra nézve, h. alp. atyja a tartatni kért felp. törvénytelen gyermeknek. A tartási dij azonban, alp. kifogása folytán, bíróilag volt mérséklendő, mert sem felp. azt, h alp. vagyoni viszonyai a bíróilag 3 írtban megállapított havi tartásdíjnál többet birnának meg, sem alp. azt. h. merőben vagyontalan vagy oly keresetképtelen lenne, nem igazolta, sőt az utóbbit nem is állította, már pedig az atya köteles a prts 168. §-a szerint első sorban gyermekét tartani és] csak ha az arra képtelen, esik a teher az anyára. Mv. tábla: Hhagyja. Curia: A tábla ítélete indokolásánál fogva azon egyszerre mfizetendő összeg tekintetében tett változtatással, hagyatik helyben, mikép a ielp.-i póteskü letétele esetében a havi 3 frt tartási összeget nem a jelen per megállapításától, hanem V. Rozália születése napjától, vagyis jun. napjától a jelen ítélet kézbesítéséig számítva egyszerre köteles az alp. a felp.-nek mfizetni, mert az atyának tartási kötelezettsége a gyermek szülelésétől fogva veszi kezdetét, és azért, h. eddig az anya vagy ennek atyja tartotta, az alp. kötelezettsége elengedettnek vagy mszüntnek nem tekintetheti!;. Többi rendelkezései az e.-bírósági ítéletet helybenhagyó táblai Ítéletnek fentartatnak. (82. jan. 9. 8842. Dt. IV. 39.)