Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
[. VAGYONJOG. felp.-sel nemileg közösült, tek., h. atyasági perben első varban bíróilag a 1:1.: Törvénytelen gyermek érdeke védendő meg, mind a természetes atyaságot, mind pedig a gyermek targyermek tartására nézve alp. kötelezettségéi föltétlenül megállapítani kellelI. tasa meri h. a szülők mi módon egyeztek ki, ez a gyermek érdekét — kinek tartásra van szüksége — nem érintheti, a tartás pedig az atyát terheli, különösen a fenforgó esetben, midőn az anya vagyonlalan és szegénységi jogon perel. Az alp. által fizetett 500 Irt tehát csak annyiban vétethetett figyelembe, b. a gyermek születésétől fogva a jelen per megindításáig alp. a gyermektartási díj megtérítésére nem köteleztetett. Tek. a felek társadalmi állására s alp.-nek az 1880. ápr. 10-én felvett tárgyalási jkvben bemondott íizetéso mennyiségére, a havi tartásdíj 10 frfban volt megállapítandó még azon okból is, mert alp. a tábla ítéletét, mely szerint esetleg a tartásdíj ennyi összegben és pedig a gyermek 16 éves koráig Ítéltetett meg, nem fölebbezte. Végre az itélel az illető gyámhalósággal azért rendeltetett közöltetni, mivel felp. maga mondja, hogy gyenge egészségénél fogva nem képes a gyermekei ápolni s hogy tartását másra bizta. a gyermek érdeke magával hozza tehát, h. az illető gyámhatóságnak alkalom nyujtassék a felett intézkedni, h. a/. 9lp. által fizetett összeg a gyermek tartására s neveltetésére fordittassék. (87. aug. 30. 2370. Ü. L. 87. 38.) V. 1. A bp. IV. ker. jbg: A szülési s keresztelési költs, iránii kereső- Szülési kolttével felp. feltétlenül elutasítandó volt, mert a nemi közösülés a nő javára ség meg mm a férfi ellenében szülési s keresztelési költségek megtérítésére egyáltalában, a ítélése. — A nőnek saját személyére nézve a férfi irányában bármely követelésre jogezimei múltban váló mm képez, a mennyiben a tartásdíj is nem a nő, hanem a gyermek javára tartás költséiteltetik meg. El volt utasítandó továbbá felperes a gyermek születésétől a gei. A tartási kereset indításáig lejárt időre követelt tartásdíj iránti keresetével, mert >ezen köt/letettsé/, időre a gyermeket felp. tényleg eltartotta a nélkül, h. erre más irányban igényt tartam//, támasztott volna, utólag pedig, minthogy a gyermek eltartása az anyának ép oly természeti kötelme, mint az apának, jogezim hiányában a tartás miatti kártalanítást nem követelhet. Igazoltatván felp. által a gyermek életben léte. tekintettel arra. h. a szülést megelőző tiz és hat hónap közötti időben történt nemzés az atyaság törvényes vélelmét alapítja, s tekintettel arra. hogy alp. azt. b. felp. az említeti időben más férfival is közösült, nem is állítja, a közösülés igazolására felp. állal alkalmazásba vétetni kívánt eskü általi bizonyítás, egyéb bizonyíték hiányában helyt foghat stb. Az eskü le nem tétele esetében nem lévén bizonyítva az apaság, felp. keresetével elutasítandó. (86. nov. 5. 16961.) Curia: Hhagyja. A gyermek tartásdija annak 12 éves kora betöltéséig volt csak megítélhető, azontúl a gyermek már keresetképes s a természetes atyát azontúl a tartási kötelezettség nem terheli, mire nézve alp. kifogásai a tárgyalás során fel is hozta. (87. okt. 21. 7245. Dt. XIX. 21.) 2—4. A kereset megindítását megelizö időre a Curia nem Ítélte meg a tartási dijakat még a következő határozatokban: 1885. okt. 15. 3505. i'Dl. XIII. 108.) »mert felp. annak idejében, inig a gyermek keresetképtelen volt. nem tarlolta szükségesnek alperest annak utján a tartásra köteleztetni, hanem felp. állítása szerint a tartási és neveltetési költséget sajátjából fedezte, mire különben is mint anya szintén kötelezve volt* : — 1889. sztpt. 3,, 1481. (Dt. XXIV. 21.). hasonló megokolással, mint a föntebbi két esetben
