Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
300 I. VAGYONJOG. Nem érvénye- Indokok: Felp.-ek keresetüket arra alapították, h. 1886. év szept. bávában sithetó köte- kiskorú Sz. nem leányukat kiskorú P. M.-hoz önkényt vadházasságba adták lezettségek. oly szerződési feltételek mellett, h. ba P. M. a leánynyal törvényesen egybe nem kelne, 200 frtot köteles alp. felp.-nek, ül. leányuknak fizetni, azon körülmény pedig a peres felek nyilatkozataival, h. felp.-ek leánya alp. öcscsével több mint egy éven keresztül csakugyan vadházasságban élt, beismerésükkel begyőzetett, miután pedig a szerződés ezen jogczime a közerkölesiségbe. a társadalmi rend felbomlásába ütközik, mert az által, h. felp.-ek leányukat vadházasságba adták, az erkölcstelenséget és egyúttal a jogrendet sértő és a közérdeket, társadalmat veszélyeztető tényt hintettek el. a dolog ez állásában a hivatkozott tanuhallgatásnak helyt adni és felp.-ek keresetbe vett követelését megítélni, a fentiek szerint, mivel az törvénytelen jogczimen alapul, birói uton nem lehetett. Bp. tábla: Tek. nélkül arra, h. a keresetlevélben előadott ügylet bir-e törvényes uton érvényesithető joghatálylyal vagy nem, az e.-biróság Ítélete a kereset főtárgyára nézve első sorban azért volt hhagyandó. mert felp.-ek alp. tagadásával szemben nem bizonyították, h. alp. a keresetlevélben előadott alapon és módon 200 frt fizetésére saját személyében kötelezte volna magát. A perköltségek az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §-a értelmében a peres felek közt kölcsönösen mszüntetendők voltak, mert. még abban az esetben is. ha a keresetlevélben előadott ügylet a peres felek közt oly értelemben jött volna létre, mint ezt alp. a tárgyaláson előadta, a peres felek oly ügylet részesei, mely a közerkölcsiségbe s a törvényszerű társadalmi rend fennállásába ütközik, az ily ügyletekből felmerült perben pedig a feleket egymással szemben perköltség megtérítése nem illetheti. Curia: Hhagyja. (89. jun. 7. 880. Ü. L. 89. 31.) 3. Bp. tábla: Felp. keresetét arra alapítja, miszerint alp.-sel 20 hónapig együtt élt. ebből folyólag. miután őt alp. elküldte, a szerződésileg megállapított havonkinti 6 frtot. összesen 120 frtot követel; minth. azonban erkölcstelen s ezért a törvény által tiltott cselekmények, ül. az ilyenekről esetleg kiállított szerződések kereseti jog alapjául nem szolgálhatnak, felp.-t keresetével mint szerződésileg különben sem igazolttal elutasítani és az e.-biróság ítéletét ekként mváltoztatni kellett. De nem volt felp. kereseti követelése, mint általa a tárgyalás alkalmával szolgálati díjként követelt sem az e.-biróság által megítélhető, mert ily alaponi keresetének elbírálására az 187(5. XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság illetékes. Curia : Hhagyja. (86. ápr. 30. 835. Ü. L. 86. 25.) Ellenkező határozat: 4. Curia: Igaz ugyan, h. felp. keresetét cseléd és gazda közti szolgálati viszonyból származtatta, tek. azonban, h. a pernek 1887. évi ápr. 6-án tartott érdemleges tárgyalásakor, még mielőtt alp. érdemleges védelmét előterjesztette volna. felp. keresetét200 frtra leszállította s ezt alp.-éktől, mint másodrendű alp. volt ágyasának végkielégitéskép kötelezett összeget, alp.-ek által kiállított és birtokukba kerített kötelezvény alapján követeli: ebből kifolyólag felp. követelésének jogalapját nem a cseléd és a gazda közti jogviszony képezvén, annak elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a bíróság hatásköréhez tartozik, a miért is a m.-bíróság végzésének mváltoztatása mellett, az e.-bíróságnak 502/87. sz. végzése volt a fentebbi értelemben hhagyandó s ehhez képest a m.-bíróság a per érdemleges elbírálására utasítandó. (89. febr. 9. 10285/88. Ü. L. 89. 9.)
