Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYON I< HÍ Nem érvénye- IV. 1. Bpesti kir. Ver. és ütegek: Felperes keresetével elutasittatik. slthető köte- Indokok : Ha teljesen bebizonyíttatnék is az V. F. eskü alatti vallomásával lezettségek. támogatoti azon ténykörülmény, h. peres felek között az A) és 5) alatti Egymás közti okivalokban foglalt megállapodás valóban Létrejött, felperes kéréseiével akkor mTverés iránti is elutasítandó lenne, mert a kereseti alapot képező A) és B) alatti szerződé* szerződés. oly megállapodást tartalmaz, mely összebeszélés folytán, a közhatóság által hirdetett nyilvános árverés eredményének csökkentésére s igy egy harmadiknak megkárosítására irányult, az ilynemű szerződés pedig az erkölcsi fogalmakba, sőt a tételes törvénybe (1879 : XL. t.-cz. 128. §.) ütközvén, bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. Bp. tábla : Hhagyja. Indokok: Az A) és B) alatti szerződésekben megnevezett személyek ezen okiratok tartalma szerint, nem azon czélból egyesüllek, h. a kérdésben forgó töltés-épitési munkál, mint társaság, közös haszonra felvállalják és teljcsilsék. A munka felvállalása és teljesítése az egyes személyeknek van fennhagyva. A társaság sem mint szerződő, sem mint teljesítő fél, a munkaadó állammal szemben nem szerepel. Egymás irányában pedig a társaság tagjai csak az utólagos árverés alá bocsátásra vannak kötelezve. Az egyesülés végczélja e szerint nem volt egyéb, mint az egymás közötti árverés. Az ezen czélból történi egyesülés pedig a törvény által megengedett alkalmi egyesületnek nem tekintethetvén, felperes keresete a keresk. törv. (>2. íj-ára sem alapitható. Ezekhez képest az e.-biróság ítélete annak a törvényes jogalap hiányára alapítót!, e részben helyes indokolásánál fogva hhagyanctó volt: Azon körülmény, h. a len forgó, a kereseti jogot kizáró jogalap (turpis causa) alp. irányában is fennáll, a perköltség kölcsönös megszüntetését kellően indokolja. — Curia: Hhagyja. (1885. decz. 2. Ii(í8. J. 86. 1.) 2. Bp. tábla : Fp.-t elutasítja, slb. Indokok: A per adataiból ki tetszeleg a kereseti követelés alapját ama körülmény képezi, hogy az R. Mór ellen foganatosított árveréskor peres felek közi oly megállapodás jött létre, miszerint alperes a végett, h. felperes sikerrel árverelhessen, árverelni nem fog. Minthogy azonban ily megállapodás, illetve tilos összebeszélés folytán keletkezett szerződések nyilván a jóhiszemű hitelezők megkárosítására irányulnak : e szerint mint az erkölcsi fogalmakba ütköző (causa turpis) bíróság előtt érvér nyesithető követelés jogalapjául nem szolgálhatnak. (87. ápr. 19. 38603/86.) Curia: Hhagyja. (88. február 9. (i.004/87. .1. 88. 41.) Kereskedők V. Bp. tábla : A kereseti alapot képező A. alatti szerzőtlés oly megmegállapo- állapodásl tartalmaz, mely a fogyasztó közönség érdekeit biztosító szabad dása a szabad versenyt teljesen kizárja, és ez által a fogyasztó közönség megkárosítására verseny meg- irányul, és így ezen szerződés az erkölcsi fogalmakba ütközvén (causa turpis), akadályozó- bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat : mihez sóra. képest felperest keresetével elutasítani kellel I. Curia: Hhagyja. (83. jun. li. 2554. Dl. IX. 309.) Másnak tet- VI. Curia: Oly szerződés, melyben az egyik fél arra kötelezte magái. szésére bízott h. a másik félnek tetszésétől függő időben értékpapírok után árkülömbözetel ügylet. fizet, kötelezettségei maga Után nem von és kereset alapjául nem szolgálhat. mert ez esetben egyik fél teljesen a inásik fél akaratának volna kiszolgáltatva, ily módon pedig jogviszonyok nem szabályozhatók. (1890. szept. 10. 247. J. K. 90. 39.) Házasságtö- VII. 1. Bpesti tsz. : De különben is felp. a kereset jogezimét alp. azon résből eredő jogellenesnek állított cselekményéből származtatja, h. ő alp. áltál elcsábítva lett. igények.