Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

292 I. VAGYONJOG. Teljesítés, értékpapírok egyéb nemeire nézve a most idézett törvény mérvadó. Közönséges kötelezvényekre nézve a polg. törv. rendtartás 529—533. §§-ai szabályozzák a megsemmisítési eljárást, a nélkül, h. azokban vagy más tételes törvényekben meg volna old Vet tlZ tt kérdés, ha vájjon a hitelező a fizetést a kötelezvény megsemmisítése előtt követelheti-e vagy sem? E kérdés tehát hasonló esetekre vonatkozó törvény szerint, ül. az általános jogelvekhez képest oldandó meg. Nem szenved kétséget, h. a közönséges kötelezvények fogalmilag az úgynevezett puszta bizonyítási okiratok sorába tartoznak, h. az azokban kifejezett jogügylet az okiraton kivül függetlenül az okirat kiállításától keletkezik és fejeztetik be, és h. az okirat csakis bizonyítékul szolgál a már létesült jogügyletnek, következőleg a közönséges kötelezvény jogi természetéből nem is indokolható ama vélemény, h. a kötelezett csak az okirat visszaadása vagy annak megsemmisítése mellett szorítható a fizetésre, s e következtetés a váltó, a kereskedelmi utalványok és raktári jegyek megsemmisítésére vonatkozó tételes törvények rendelkezéseiből sem vonható le : sőt ellenkezőleg annak figyelembe vétele mellett, h. a most emiitett okiratok az értékpapírok forgalma alá esnek, ezeknél pedig elvileg a szándékolt jogügylet az okirat által keletkezik s az annak tárgyát képező jog érvényesítése az okirat birlalásától van feltételezve, teljes jogosultsággal bír ama feltevés, h. a közönséges kötelezvényeknél, melyeknél az okirat és a kiállításának alapul szolgált jog közt ily szoros egybefüggés nem létezik, a fizetés követelhetése nem lehet szigorúbb feltételekhez kötve. Ezekhez képest ki kellett mondani, h. az elveszett közönséges kötelezvény tjdonosa a fizetést a kötelezettől az illető okirat bírói megsemmisítése előtt is követelbeti. Tek. mégis, h. viszont a fizető adós jogos érdeke is részesítendő bírói oltalomban s ennélfogva ugyanaz méltán követelheti, h. a kötelezvény birtoka alapján fellépő harmadik személyek keresete ellen lehetőleg biztosittassék, illetve, h. a fizetésről kiállított nyugtának az egész elévülési idő alatt való megőrzésére ne kénytelenittessék. a váltótörvény fentidézett rendelkezésének hasonszeiü alkalmazása mellett ki kellett egyúttal mondani, h. a fizetés iránt perbe vont adós kívánhatja, h. a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. Kelt Budapesten, a Curia polgári szakosztályainak 1886. ápr. 9-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi máj. hó 21-én tartott teljes ülésben. (33. sz.. döntvény, 8339/84. és 2563/85. számokhoz.) -Újítás 1* ^W*a: Jóllehet felp. az általa valódinak elismert "/. a. okirat tanúsítása szerint, az abban felemiitett varrógép vételára fejében kiállított kereseti váltóösszeg törlesztésére vonatkozó alp.-nek azon kedvezményt nyújtotta, h, a még fizetetten 45 forintot havonkint 4 forintos részletekben törleszthesse >'s habár ezen kedvezmény, mely egy már létezett kötelezettségnek mikép teljesítését közelebb határozza meg, mint mellékhatározat, újítási szerződésnek nem tekinthető, mert midőn egy létezi) kötelezettség iránt egy ujabb kötelező viszony létesíttetik, az előbbi kötelezettség megszűnésének kérdése mindig azon fordul meg, vájjon a felek akartak-e újítani és vájjon az uj kötelezettséget a régi mellé vagy pedig annak megszüntetésével helyébe akarták-e tenni? mivel magában véve a félek újítási szándékának kinyilatkoztatása nélkül a kötelezettség mikép teljesítésének meghatározása a régi kötelezettséget meg nem szünteti és kétség esetében a régi kötelezettség nem tartatik mindaddig megszűntnek, míg az uj mellett jórészével megállhat. Minthogy pedig alp. azt.