Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

236 I. VAGYONJOG. Tkvl rendtar- 5. Stssék: Tkvi ügyekben peres eljárás folytán keletkezett Ítéletekre tás. vonatkozólag az alsóbirósági összhangzó határozatok ellenében is van helye 115. §. legfelsőbb birói felülvizsgálatnak, mert a tkvi rendtsnak hatályba visszaállított 145. §-a csak perenkivüli ügyekben keletkezett tkvi végzésekre szorítkozik, de nem terjed ki a peres eljárás folytán hozott Ítéletekre is. Ez utóbbiak fölebbezhetésére a perrend292. §-a kivétel nélkül alkalmazandó. (71. márcz. 29. 2816.) J46. §. 1. Lfi.: Midőn a tjdonjog-bekeblezést rendelő végzés felsőbb bíróságilag megváltoztatok, az ezen tjdonjogra szerzett zálogjog kitörlendő az esetben is, ha az. h. a tjdonjog bekeblezése ellen felfolyamodás adatott be, a tkvben feljegyeztetni elmulasztatott. (71.jan. 30. 285. Dt. r. f. VII. 115.) 2. Lfi. : Ha az e-bíróságilag megtagadott tkvi bejegyzés felsőbb bíróságilag megengedtetik, ez utóbbi végzés folytán eszközlendő bejegyzés a felsó'bb bíróság végzésére hivatkozással teljesítendő'. (2773/77. Dt. r. f. XVIII. 36.) 3. Bp. tábla: A bejegyzések kitörlésének helyét ez idő szerint nem találja; mert abban az időben, mikor az 1812/88. sz. táblai végzés leérkezett, a tkv állása szerint L. Sándor már megszerezte Sz. János zálogjogára nézve a tjdonjogot, következésképpen az emiitett táblai végzés L. Sándornak szintén kézbesítendő lett volna, s minthogy a kézbesítés mindezideig meg nem történt, az jogerősnek nem tekinthető; annak alapján tehát a bejegyzések kitörlésére nézve a tkvi rendt. 146. §. b) pontjában foglaltak ellenére idő előtt történt intézkedés. Ennélfogva az említett határozatnak folyamodó részére leendő szabályszerű kézbesítését el (kellett rendelni. (10454/89.) Kitörlési ke- ^" ' ^ kitörlési per tárgyát, ha ez a bekeblezés eredeti érvénye teli ' ^e^ens<-;?e rniatt indíttatik, csak magának a bekeblezésnek, illetőleg az alapul r e es szolgáló okiratnak érvényessége képezi. Annak mbirálása, h. a jogügyletből perföl/ec/f/- származnak-e állalában és különösen milyen kötelezettségek : nem a kitörzrsek. lési per útjára tartozik. (70. márcz. 26. 1300.) /. A bekeble- 2. Lfi.: A kitörlési perben a bekeblezés eredeti érvénytelensége vagy zés eredeti ér- érvényessége mindig az annak megtörténtekor fennálló helyzet szerint birávénytelensége landó meg. Ennélfogva a bejegyzés után felmerült tények alapján a bekebmiatt. lezés, érvénytelenség miatt, kitörlési perrel meg nem támadható. (72. ápr. a) A polgári 23. 1909.) eljárást,a a. 3. Lfi.: Kitörlési pernek helye van akkor is, midőn a bekeblezés alap14.8. §. jául szolgáló okirat oly jogügyletet, ill. szerződést foglal magában, mely személyi, tárgyi vagy akaratkijelentési képesség hiánya miatt érvényteleníthető. A törlési per czélja az előbbi tkvi állapot helyreállítása levén, oly intézkedésnek, mely szerint a törültetni rendelt tjdonos helyett az előbbi tjdonos tulajdonjoga kebeleztessék be, szüksége fenn nem forog, mert az előbbi bekebelezés az utóbbi törlése folytán önként föléled. (75. jun. 3537.) 4. Lfi.: A bekeblezés eredeti érvénytelensége miatti sérelem a kitörlési per tárgyát képezi; az tehát kifogásképpen nem érvényesíthető. A ki a tkvi ingtl.-okra tjdonosul van bejegyezve, azt az osztr. polg. törvénykönyvnek az ideigl. törv. szab. 21. §-a által fentartott 321. §-a értelmében mindaddig jogszerű tjdonosnak kell tekinteni, míg azon bejegyzés kiigazítási vagy érvénytelenítési per utján kitörülve nincs, és ugyanazon polg. törvénykönyv 322. és 366. §-ai alapján őt a birtokjog is megilleti. (75. jun. 9. 4378.) 5. Lfi.: A bekebelezést érvénytelenné nem teszi az, h. a fél az annak alapjául szolgál*') okiratot nem az azt előttemező tanuk előtt irta alá; csak