Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

26 Büntetőjogi Döntvénytár. azonban ezekből a megállapított tényekből sem arra, hogy H. MB. E. és J. K. vádlottak az adóvégrehajtói közegekkel a korábbi hitelezők megkárosításának czélzatával összejátszottak, sem arra,, hoey B. E. és J. K. vádlottak H. M. vádlottal az adóvégrehajtásból származó haszon biztosítása iránt megelőzőleg egyetértettek, sem pedig arra, hogy T. S., M. F. és G. S. vádlottak hivatali eljárásukban kötelességüket szándékosan megszegték ; a kir. tábla helyes jogi indokolása szerint következtetést vonni nem lehet ; e nélkül pedig a Btk.-nek sem 386., sem 359., sem 400.,, sem 471. §-aiban körülirt, sem bármely más büntetendő cselekmény tényálladéka meg nem állapitható : a pótmagánvádló által a BP. 385. §. 1. a) pontjában megjelölt semmiségi okon használt semmiségi "panasz alaptalannak találtatott s mint ilyen a BP. 437. §. 4. bekezdése értelmében elutasittatott. H. M., B. E. és J. K. vádlottak védői a BP. 384. §. 5. pontja alapján semmiségi panaszt jelentettek be a felebbviteli főtárgyaláson 7378. sz. a. hozott végzésnek ama része ellen, mely a vád képviseletének a sértettek által való átvételére vonatkozik. Minthogy azonban a vádlottak védői ezt a semmiségi panaszt a II. fokú ítélet kihirdetésekor fen nem tartották, ezen semmiségi panasz felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Végre F. A. pótmagánvádló képviselője az ehelyütt megtartott tárgyaláson arra utalt, hogy a másodfokú ítéletben a BP. 328. §-ának rendelkezése ellenére, az ügy elbírálására lényeges befolyással biró következő tények megállapítása mellőztetett, nevezetesen : 1. hogy az ovoda-utczai telepen S. K. neve nem volt kitéve ; 2. hogy S. K. az árverésről nem értesíttetett ; 3. hogy ugyanezen telepen adóvégrehajtás nem történt; 4. hogy M. F. adóvégrehajtónak maga H. M. diktálta a lefoglalt ingókat és hogy miből diktálta : irásból-e, vagy emlékezetből-e ; 5. hogy az előző adóvégrehajtás illetve az akkor lefoglalt 2 gyalupad be volt-e vezetve az adószámviteli osztályban kezelt nyilvántartási főkönyben, vagy nem. Ezen hiány okából kérte a másodfokú ítéletnek a BP. 437. §-ának 5. bekezdése alapján megsemmisítését. A pótmagánvádló képviselőjének ezen előterjesztését a kir. Curia nem vehette figyelembe azért, mert a felsorplt tényeket nem ismerte fel annyira lényegeseknek, hogy azoknak a már