Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

8 Büntetőjogi Döntvénytár. mény minősítése és a büntetésre vonatkozó része a BP. 385. §-ának 1. aj és b) pontja alapján, a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében megsemmisíttetik, vádlott a Btk. 285. §-ának 2. bekezdésébe ütköző magzat elhajtás bűntettében és ezzel anyagi halmazatban levő, a Btk. 290. § ába ütköző gondatlanság által elkövetett emberölés vétségében bűnösnek kimondatik, és e miatt a vádlott az id. §-ok alapján a Btk. 96. §-ának alkalmazásával összbüntetésül 1 évi és 4 havi börtönre és a 289. §. alapján, 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik. Indokok: A kir. tábla azokat a tényeket fogadta el valóknak hogy vádlottnő 1905 február elején egy szakajtó lisztért és két liter babért O. Gy.-rtének a hasát ennek a beleegyezésével azon czélból, hogy a most nevezettnek a méhmagzatát elhajtsa, 3 izben megkente és minden egyes alkalommal a bűnjelt képező katheterrel a méhébe is szúrt, minek következtében Ö. Gy.-nének méhmagzata 1905 február 10-én elment. Vádlott azután ezt a méhmagzatot a ref. temető árkába, az eltemetésre fenálló szabályok megszegésével elásta. O. Gy.^né pedig az érintett erőmüvi beavatkozásból keletkezett elvetélés és méhvérzés következtében 1905 február 16-án meghalt. Ezen valóknak elfogadott tények szerint P. J.-né vádlott cselekményéből két eredmény állott elő : t. i. magzat elvetélés és O. Gy.-nének ezzel okozati összefüggésben levő elhalálozása. Minthogy pedig a Btk. 285. §-ának 2. bekezdése esetében a törvény a kettős jogsérelmet egy tényálladékba nem foglalta össze, s minthogy vádlott mindenesetre gondatlanul járt el akkor, amikor egyszerű napszámosné létére a fent leirt, a köztapasztalat szerint mindig veszéllyel járó s gyakran a nő halálát előidéző műtétre vállalkozott, s ekként előre láthatta, hogy cselekménye folytán esetleg a nő halála is beállhat, amint az tényleg be is állott éz ezen tudata daczára a magzat elhajtási cselekményt mégis elkövetvén, az ebből származó második eredményért is felelős ; ennélfogva a gondatlanságból okozott emberölés vétségének tényálladéka a magzat elhajtás bűntettébe beolvadottnak nem tekinthető, hanem ugy az egyik, mint a másik két külön cselekményt képez. Az alsóbiróságot tehát akkor, mikor a vádlottat csak egy rendbeli büntetendő cselekményben mondották ki bűnösnek, a Btk. megfelelő rendelkezését tévesen