Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

LIV Tartalommutató. Lap 384. §. IO. p. 45. Az esküdtek nemmel feleltek arra a kérdésre, hogy bünös-e vádlottnő abban, hogy gyermekét szándékosan megölte, de igennel feleltek arra a kérdésre, hogy bünös-e vádlottnő nem férjétől nemzett, tehát házasságon kivül születettnek tekintendő gyermekének közvetlenül a szülés után szándékosan való megölésében ? A Curia az esküdtbíróság ítéletét és főtárgyalását megsemmis;tette, mert az itélet rendelkező része érthetetlen, mivel az első, szándékos emberölésre irányuló kérdésre az esküdtek nemmel feleltek, mig az ugyanazon gyermek megölésére vonatkozó második kérdésre igenlőleg válaszoltak. Ez az érthetetlensége nem szűnik meg az által, hogy a II. számú kérdésben a «nem-férjétől nemzett, tehát házasságon kivül születettnek tekintendői), ((közvetlenül a szülés után» szavak benfoglaltaknak, mert ezeknek a szavaknak a kérdésbe belefoglalása által az esküdtek is tévedésbe lehettek ejtve az iránt, mintha a Btk. 284. §-a alkalmazható volna arra a férjes nőre, aki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette „ — —- — _._ • _— _— —- — 74 82. Megsemmisítés értheietlenség czimén, midőn az esküdtek a bűnösség kérdésére hétnél több igennel, a jogos védelemre nézve feltett külön kérdésre pedig öt igennel feleltek és a törvényszék vádlottat felmentette. — BP. 368. §. és 384. §. 10. p,— — 129 122. Az esküdtbíróság ítéletében vádlott javára csupán enyhítő körülmények állapíttattak meg, s ezek méltatásával kimondatott, hogy büntetés a Btk. 91. §. alkalmazásával méretett ki, nevezett vádlott a Btk. 306. §. első tétele alapján mégis hat évi fegyházbüntetésre ítéltetett. Minthogy pedig a Btk. 91. §. határozott rendelkezése szerint abban az esetben, ha az enyhítő körülmények tulnyomóak, a cselekményre megállapított büntetésnek legkisebb mértéke megközelítendő vagy alkalmazandó, s minthogy a Btk. 306. §'. 1. tétele szerinti büntetés 2-től 10 évig terjedhető fegyház, s e szerint a vádlottra kiszabott hat évi fegyházbüntetés annak éppen középmértéke ; nyilvánvaló tehát, hogy az ítéletnek a büntetésre vonatkozó rendelkezéseiben oly ellentmondás van jelen, mely az ítéletet érthetetlenné teszi, minélfogva ez esetben a BP. 384. §. 10. pontjában meghatározott semmiségi ok forog fenn 195 165. A kir. törvényszék az elitéltnek 8 havi börtön és 1 havi fogház büntetését összbüntetésül a kir. ügyész és a védő előtt kihirdetett Ítélete szerint 9 havi fogházba, a vádlott előtt kihirdetett ítélete szerint pedig 9 havi börtönbe foglalta. ítéletének eme rendelkezésében ekként egyfelől ellenmondás forog fenn, másfelől az előzően kiszabott két szabadságvesztés-büntetés időtartamának