Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Tartalommutató. LV egyszerű összeadása az összbüntetés kiszabásának elvébe, fogház­büntetésbe való foglalása pedig a Btk. 98. §-ába is ütközik. Meg­semmisítés a BP. 384. §-ának 10. pontja alapján ... ... .... ... 245 222. Megsemmisítés, mert az ítélet érthetetlen ... .— — 319 228. Megsemmisítés az ítélet rendelkező részének érthetetlensége czi­mén, mert mikor az esküdteknek kijelentése ugy alakult, hogy 5 igenlő szavazattal szemben 7 szavazat a jogos védelem fenforgását nem állapította meg, egyszerű szótöbbség folytán tulaj donképen az vált határozattá, hogy vádlott javára beszámithatóságot kizáró ok fenn nem forog; kétségtelen, hogy az esküdtbiróságnak az Ítélete, amelylyel vádlottat a vád alól felmentette, az esküdtek határozatá­nak ellentmondó. — A koronaügyésznek azt az álláspontját, hogy az ítélet a BP. 385. §. 1. c) pontja alapján megsemmisitessék és marasztaló ítélet hozassék, a kir. Curia magáévá azért nem tehette, mert a bíróságnak azon kijelentése után, hogy az esküdtek a beszá­mithatóságot kizáró okot állapították meg, a felek a büntetés kisza­bása tekintetében indítványt sem tehettek, illetve védekezést elő nem terjeszthettek.. ___ — _._ ... ... ___ ... ... ... 327 384. §. 11. p. 190. Ha a pótmagánvád érvényesitésére nem jogosított személy felebbe­zése folytán a felebbviteli főtárgyaláson a kir. ügyész a vád képvi­seletét átvette, nincs törvényes vád, mert a kir. ügyész a törvény szerint nem létező vádat egyáltalában át sem veheti ... ... ... 278 229. A kir. törvényszék ugy találta, hogy a járásbíróság olyan bűncse­lekmény esetében ítélt, amely annak a hatáskörét túlhaladja, s amelynek elsőfokú elbírálása a kir. törvényszék hatáskörébe tarto­zik; annálfogva a saját hatáskörét állapítja meg. Azonban vádlott­nak elbírálás alatt levő cselekményét illetően a tárgyaláson jelen­volt kir. ügyész meghallgatása s illetve anélkül, hogy a kir. ügyész­nek a vádbeszéd előterjesztésére alkalmat adott volna, csupán az ügyészi megbízottnak a járásbirósági tárgyaláson előterjesztett vádja alapján hozta meg az elsőfokú Ítéletét. A kir. törvényszék nemcsak a vádlott védelmét, hanem a kir. ügyészt is köteles lett volna meg­hallgatni. Megsemmisités a BP. 384. §. 11. pontja alapján ... ... 329 385. §. 1. a) p. 13. Megsemmisíttetett az esküdtbíróság ítélete,mert a főkérdésbe nincse­nek befoglalva azok a ténybeli körülmények, amelyekből az előre megfontolt szándék, mint a Btk. 278. §-ában meghatározott gyil­kosság büntette alkotó elemének fenforgására az esküdtek követ­keztetést vonhattak. — Az ítéletben a súlyosító és enyhítő körül­mények meghatározásánál az azoknak alapjául szolgáló tényeket is meg kell állapítani. Semmiségi ok, mert az ítéletben nem álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom