Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

XLVI Tartalnmmutató. Lap 29. §• 4. A mig az elkövetett büntetendő cselekményre nézve bírói büntető eljárás még nincs folyamatban, addig biróküldésnek helye nincs 4 120. Nem állapítja meg a biró érdekeltségét az a körülmény, hogy tárgyalásokon terheltet nem fogadta el mint ügyvédet ___ —- „_ 192 180. Valamely bíróságnak szabálytalan eljárása, más támogató adathiányában, egymagában a BP. 29. §. 2. p. feltételezett birói elfogultságnak a megállapítására és biróküldésre törvényes alapul nem fogadható el... ___ ___ ... — _.. — ... — — 264 188. Az a körülmény, hogy vádlott apja a törvényszék elnöke és egyes birái ellen bűnvádi feljelentéseket tett, még mellőzés okául sem szolgálhat; annál kevésbbé képezhet törvényes indokot arra, hogy a biróküldés a BP. 29. §-a alapján elrendeltessék— ... — ... 276 204. Főmagánvádló azért kért biróküldést, mert a járásbiró lévén a terhelt, a terhelttel szemben a felügyeleti viszonynál fogva a két albiró feszélyezett helyzetben van. A biróküldési kérést a kir. Curia a felügyeleti helyzetre figyelemmel indokoltnak találta._ ___ 298 206. Birói tévedés, más támogató adat hiányában, sem a szakbiróság, sem az esküdtek elfogultságának a feltevésére jogos alapul egyáltalán nem fogadható el, s miután az újrafelvételi eljárás rendén az elfogulatlan ítélkezés biztosítására a BP. 343. §• 4, p. és 461. §. utolsó bekezdésében kellő intézkedések foglaltatnak, a biróküldési kérést a Curia elutasította —. ___ — — — — — — --- 3°° 256. Biróküldés iránti kérelemmel kapcsolatosan előterjesztett az a kérelem, hogy a magyar kir. igazságügyminiszteriumtól a folyamodó által a törvényszék ellen ott beadott panasz eredményére vonatkozóan felvilágosítás szereztessék, mint perrendellenes nem teljesíthető — — — — — — — — ... — — — 369 IV. FEJEZET. A magánvádló és a magánfél. 42- §• 104. A koronaügyész álláspontja szerint a feljelentés tárgyává tett a Btk. 260. §-ában meghatár zott hatóság előtti rágalmazás nem tartozik a sértett közhivatalnok akarata nélkül, sőt akarata ellenére a központi kormányhatóság, illetőleg a Btk. 271. §-a esetében az igazságügyminiszter által megadható felhatalmazás, hanem a kir. ügyész részére közvetlenül a sértett közhivatalnok által is kiállítható meghatalmazás alapján üldözendő bűncselekmények közé. A BP. 42. §-ának 1. bekezdésében foglalt az a szabály tehát, melynél fogva a sértett a vád képviseletét, ha azt a kir. ügyész megtagadta, a felhatalmazásra üldözendő bűncselekmények esetében nem veheti át, a jelen esetre nem alkalmazható. A Curia szerint azonban ez a nézet téves. A Btk. ugyanis 269—272. §-aiban fel-