Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Tartalom-mutató. XLVII sorolja a rágalmazás és becsületsértésnek azon eseteit, melyekben a bűnvádi eljárás a 268. §-ban foglalt általános szabálytól eltérően nem a sértett fél indítványára, hanem hivatalból, de felhatalmazásra vagy kívánatra indítandó meg; meghatalmazásra üldözendő rágalmazást vagy becsületsértést azonban a Btk. nem ismer. A meghatalmazás alapján üldözendő rágalmazást, amely a koronaügyész perorvoslatának indokolása szerint a felhatalmazás vagy kivánat alapján üldözhető cselekményektől különböző intézményt képezne, a kir. Curia gyakorlata sem honosította meg__ ... ... — 166 V. FEJEZET. A védelem. 56. §. 70. Az a körülmény, hogy büntettek halmazata esetén a törvény különös rendelkezésében meghatározott szabadságvesztésbüntetés tartama a Btk. 99. §-a szerint 5 évvel feljebb emelhető; a védő rendelése szempontjából figyelembe nem jöhet .... — ... ... — 109 VI. FEJEZET. Birák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak kizárása és mellőzése. 65. s. 159. Nem képez semmiségi okot, hogy az a kir. táblai biró, aki előadója volt az ügynek, midőn a vád alá helyezési határozat hozatott, a felebbviteli főtárgyalásban és ítélethozatalban résztvett, mert a BP. 65. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés csupán a kir. törvényszéknél rendszeresített vádtanácsra vonatkozik, nem pedig a kir. táblára is, ahol vádtanács nincs — ... ... ... ... — 239 XIII. FEJEZET. A tanuk. 222. §. 17. A tanú megesketése miatt használt panasz el utasíttatott, mert a BP. 222. §-ának 2. pontja értelmében a tanú az eskütételtől csak akkor zárható el, ha vallomásának lényegére nézve tanúsít ingadozást, már pedig az a körülmény, hogy a tett elkövetését más is láthatta-e, vagy sem ? lényeges körülményt nem képezvén, nem volt oka az esküdtbiróságnak a tanút a vallomástételtől elzárni — 31 XIV. FEJEZET. Birői szemle és szakértők. 245. §. 127. Vádlott állította, hogy sértett sérülései 20 napnál jóval rövidebb idő alatt gyógyultak meg. A sérülés gyógytartamának megállapítása végett tehát a kórházi adatok beszerzése, vagyis annak kideri-