Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

XX Tárta Ío mmuta tó Lap kedő eljárása jogos bírálat tárgyává tehető legyen. Már pedig, amikor valamely czég a per rendes utja helyett a csőd elrendelése által kiván követeléséhez jutni a feszámolásban levő társasággal szemben és a felszámolás lehetőségét kerülő uton megakadályozni törekszik, kétségtelen, hogy a főmagánvádló ténykedései a törvény keretén belül maradva bár, de mindenesetre olyanok voltak, amelyek alapján a vádlott jogosan használhatta a czég eljárásának jellemzé­sére a vádbeli meggyalázó kifejezéseket .... .__ ... ___ ... 197 264. S­25. A fegyelmi határozat a bűnvádi eljárást és annak keretében a bizo­nyítás csak akkor zárja ki, ha e fegyelmi határozat nem ölelt fel olyan tényeket, amelyek bűntett, vétség vagy kihágás jelenségeit tüntetik fel ... __. _._ ... — — ... ... — — ... 44 52. A Btk. 106. §-ának rendelkezése értelmében az elévülés kérdésének elbírálására nézve a büntetendő cselekméyyre a törvény által meg­határozott, nem pedig az Ítélettel kiszabott szabadságvesztés-bün­tetés irányadó .__ ... ... ... _._ ... — — — ... 89 222. Ha a tényállítás nem alkalmas arra, hogy akire vonatkozik, azt a közmegvetésnek kitegye, akkor annak a bírálata, hogy az állítás való-e vagy nem, helyt nem is foghat. A Btk. 264. §. 3. pontja értelmében, ha a valódiság bizonyítását a törvény egyenesen tiltja, ez a tilalom arra is kiterjed, hogy a fel nem használható bizonyí­tékok olyan tény megállapítására használtassanak fel, amely tény bizonyítás tárgyát egyáltalában nem is képezheti ___ ... _.. 319 266. §. 66. A rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét a Btk. 266. §-a csak abban az esetben zárja ki, ha a tény, vagy gyalázó kifejezés, a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügy­felekre vonatkozólag állíttatott illetőleg használtatott. Ennek a ren­delkezésnek az alkalmazhatósága tehát «ügyfelek» vagyis olyan felek létezését tételezi fel, akik a köztük vitás valamely jogi igény eldön­tése végett a bírósághoz vagy a hatósághoz fordulnak. Az a tény, hogy egy községi választó a megejtett tisztújítás eredményét, illetve valakinek megválasztását felebbezéssel megtámadta, nem lehet indok arra, hogy ez az ügy a megválasztott és a fölebbező közt folya­matba volt ügynek tekintessék, vagy hogyanevezettek «ügyfelek» minőségével ruháztassanak fel — — ... ... ___ ___ ... ... 103 196. Vádlott a hadtesparancsnoksághoz becsületsértő tartalmú beadvá­nyokat intézett, melyekkel az eljárásnak a sértett ellen leendő fo­lyamatba tételét czélozta. A beadványok benyújtása idején a Btk. 266. §-ában feltételezett ügy a katonai hatóság előtt még nem volt folyamatban .__ ... ... _._ ... — — — ... 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom